Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Vangyel Erzsébet: Somogyi Ignác egy elfeledt művéről

Vangyel Erzsébet Somogyi Ignác egy elfeledett művéről Az elmúlt századokban különös érdeklődéssel kutatta az európai ember más földrészek távoli népeinek életét. Érdeklődését az egzotikus mesék, a legendás történetek, a meghökkentő útleírások sokasága tartotta ébren. A XIX. században a tudományos gondolkodás központi kérdésének, a társadalmi fejlődés általános törvényszerűségeinek kutatása közben új jelentést kap a távoli népek életének, szokásainak, fizikai, szellemi tulajdonságainak, nyelvének vizsgálata. Elfogadott feltevés volt, hogy a primitív népek állapotának sokirányú elemzésével rekonstruálható az ősi társadalom. Az evolucionista etnológia nemzetközi eredményeit ismerve az 1850-es években Hunfalvy Pál dolgozza ki a magyar nép kutatásának új koncepcióját, amely szerint a magyar nép fejlődését a társadalom keletkezésének és változásának egyetemes törvényszerűségei jellemzik. A XIX. század második felében jelennek meg az evolucionista etnológia európai képviselőinek munkái magyar nyelvre fordítva (pl.: Maine: A jog őskora, John Lubbock: A történelem előtti idők). A meginduló hazai kutatások magas színvonalát jelzi Beöthy Leó 1882-ben megjelent, nagy nemzetközi elismerést kiváltó "A társadalomfejlődés kezdetei" című munkája. Ezen nemzetközi és hazai kutatói érdeklődés jelenik meg egy szolnoki főgimnáziumi tanár, Somogyi Ignác: Melanézia ethnográfiája, különös tekintettel a lakosok szellemi, erkölcsi életére és nyelveire, Szolnokon 1880-ban megjelent tudori értekezésében. Könyvének előszavában így indokolja a témaválasztását: "Tagadhatatlan, hogy a vad népek életének tanulmányozása, er273