Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Béres Mária: A helyismereti oktatásról néhány századforduló idején használt földrajztankönyv alapján

"Melly legnevesebb helye a Nagy-Kúnságnak? Nagy-Kúnságnak legnevesebb helye Kardszag-Új-Szállás népes mezőváros 20000 lakossal, híres vásárjai vágynak." Batizfalvi István: A Magyar Királyság földrajza Népiskolák számára Versekkel с tankönyvének harmadik kiadását ismerjük 1866-ból. Kérdés-felelet formájában dolgozza fel az anyagot, s versek segítségével igyekszik megtanítani a topográfiát. A kiváltságos kerületekről így ír: "A leírt kerületekben vannak-e kiváltságos kerületek? A leírt és elsorolt kerületekben vannak még a szabad Jász és Kun kerületek, s a nemes Hajdú-kerület. Ezek külön szabadalmakkkal és a megyéktől eltérő polgári szerkezettel bírnak. A szabad Jász-és Kún-kerületek. A szabad Jász-és Kún-kerületek három részből, úgymint: a Jászságból, Nagy- és Kiskunságból állanak, s Magyarországnak mintegy közepén a Duna és a Tisza folyók vidékein feküsznek, de nem egy hanem három darabban. Az egész terület erdő nélküli, de termékeny rónaság. Folyói: 1. A Zagyva a Jászságban. 2. A Berettyó, Hortobágy és Körös a Nagy-Kunságban. 3. A Duna és Tisza a Kis-Kúnság egyes pontjait érinti. Kormányozza e kerületeket az ország nádora, kinek joga van kinevezni a főkapitányt, s ennek elnöksége alatt magok a lakosok választják többi tisztviselőiket. Nagykunság. Nagykunság lakóit hozta Kúthen király Itt Kardszag, Madaras, s Kisújszállása áll. Túrkeve, Szentmárton s Kunhegyes határa, Bő jutalmat ad a gazda munkájára. A Nagykunság nevét azon 40.000 kuntól nyeré, kik Batu tatár khán által Moldovából kiszoríttatván, Kúthen királyuk alatt IV. Béla Király engedelméből itt letelepedtek. Kardszag vagy Kardszag-Újszállás, mezőváros a Hortobágy folyó és a Debrecen—Cegléd közti vasút mellett, 14000 lakossal, híres görögdinnyét és bort termeszt." 265