Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Gulyás Katalin: A Túrkevei Református Tanítók Segélyegyletének működése

A segélyegylet a város társadalma, a kívülállók előtt kulturális rendezvényeivel jelent meg. Ezek megszervezését az alaptőke növelése motiválta elsősorban. Amíg a segélyezésre kellő nagyságú pénzösszeget elő nem teremtettek (az egylet működésének első 5—6 éve), évről évre rendeztek egy bált, melyet néha hangversennyel kötöttek össze. Egyegy ilyen mulatságra 300 meghívót is nyomtattak,

16 tehát a város egész közönségét — főként fiatalságát — megmozgató rendezvény volt. Általában szilveszter-újév körül tartották meg, valamelyik egyesülettől, leggyakrabban az úri kaszinótól bérelt teremben. A bálákból mindig jelentős — 100 Ft feletti — bevételeket könyvelhettek el. Az 1899. dec. 30-án tartott bál műsorát rövid hírei között részletesen közli a Túrkeve c. újság:

17 a tanítók által előadott zene- és énekszámok, prózai és verses "magánjelenetek" szerepeltek benne. Az 1911. okt. 21-én megrendezett bálon, melynek műsorát a jegyzőkönyv is megörökítette, a helybeli pedagógusok mellett a mezőtúri tanítókollégák zenekara is fellépett.

18 A segélyegylet jótékony célú kulturális tevékenysége a 20-as évek második felében élénkült meg ismét, s ekkor is az egylet pénzügyi stabilizálása a fő mozgatóerő. Megváltozott némiképp a rendezvények jellege: kevesebb táncmulatság mellett nagyobb számú műsoros estet tartottak, melyek kapcsolódtak a tanítók egyéb népművelési tevékenységéhez. Nemegyszer a népművelési bizottság segítségét is igénybe vették, s ez annál is könnyebb vo!t, mert annak vezetője, Debreczeni László az egyletnek is tagja, majd — kb. az 1940-es évek elejétől elnöke volt.

19 A Túrkevei Református Tanítók Segélyegylete egy felekezeti népiskola tantestületének önsegélyező szervezete volt, tevékenységét a nyugdíjas kollégák állami nyugdíjának kiegészítése, a családfenntartó halála esetén a hátramaradottak segélyezése, az egyleti tagok gyermekei iskoláztatásának pénzügyi támogatása képezte. Megalakulásával, működésével nem kapcsolódott egyházmegyei vagy országos, tanítók segélyezését összefogó központhoz. Az egyházmegyei névtár szerint 1940-ben az egylet világi elnöke, a református lelkész az egyházmegyei segélyalapnak előadója, a nyugdíjíntézeti bizottságnak pedig tagja volt. Szintén az egyházmegyei segélyalap tagja volt a túrkevei takarékpénztár igazgatója — ez kezelte a segélyegylet tőkéjét.

19 A segélyegyletet felügyelő egyhaztanács csak a vitás kérdésekben és a pénzügyi ellenőrzésben volt illetékes, így az egylet tevékenységét nagyfokú önállóság jellemezte. A kis létszám (8—16 fő) minden tag261