Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Kertész Róbert: A középső kőkor kutatásának jelenlegi állása az Alföldön

egymástól alapjaiban eltérő kapcsolatrendszerrel bíró kulturális régió különíthető el. A Kárpát-medence északi részén nyugat- és közép-európai (Beuron-Coincy, Sauveterrien, Tisza-völgyi mezolitikum), a térség déli részén pedig balkán-mediterráni (Tardigravettien) kulturális egységek körvonalazhatók. Az észak-alföldi mezolit ipar kulturális kapcsolatok szempontjából a Kárpát-medence északi részén és az ehhez kapcsolódó térségekben mozaikszerűen elterjedő nyugat- és középeurópai kulturális zóna iparaival, a Beuron-Coincy kultúrával, a Sauveterriennel és a Tisza-völgyi mezolitikummal hozható összefüggésbe. Az észak-alföldi mezolit ipar a Tardigravettien/Epitardigravettientöl alapjaiban eltérő irányú és tartalmú kapcsolatokkal rendelkezett, kőleltára markánsan elkülönül ettől a déli, balkán-mediterráni kultúrának a lithikus iparától. Az észak-alföldi mezolit ipar és az attól közvetlenül északra, a Kárpát-medence északkeleti peremén található Tisza-völgyi mezolitikum között a számos összefüggés mellett tipotechnológiai különbségek is kimutathatók. Eltér a két kulturális egység kőiparának a nyersanyagbázisa és az alapanyag-struktúrája is. így az észak-alföldi mezolit ipar lelőhelyeinél döntően a közelben található helyi nyersanyagokat használták fel, a "távolsági importok" — például a kárpáti obszidián — aránya elhanyagolható. A jászsági lelőhelyeknél (Jászberény I—

II, Jászberény IV, Jászberény-Zsombékos I, Jásztelek I) a mátrai limnikus kovaféleségek, Tarpa-Márki tanyán a "tarpai" nyersanyag a meghatározó, az obszidián pedig alárendelt szerepet játszik. Az Észak-Alföld keleti perifériáján és az ehhez kapcsolódó középhegységi területek mezolit lelőhelyein, a Tisza-völgyi mezolitikumban az obszidián felhasználása — a geológiai lelőhelyek közelségén túlmenően az észak-alföldi mezolit ipartól eltérő kapcsolatok miatt — a származási helytől távolabb fekvő táborokban (pl. Ciumesti II, Kamenitsa I) is domináns.

12 Kronológia A Jászberény I lelőhely С rétegéhez tartozó kultúrréteg korát a kőipar alapján a középső mezolitikum második felére, a boreális periódus utolsó harmadára keltezzük.

13 A Jászberény I lelőhely С rétegében feltárt lithikus iparnak — Jászberény IV és Jászberény-Zsombékos I D réteg

14 eddig még közöletlen leletanyaga mellett — tipotechnológiailag legjobb analógiája a Kárpát-medence északkeleti peremén lévő, a Ti24