Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Füvessy Anikó: Zöld mázas, karcolt szívvel díszített tiszafüredi butykoskorsók

megsötétíti, így a színbeli összhatás nem érvényesül maradéktalanul A karcolt díszítményeknél ez az esztétikai hatás nem jelentkezik. A zöld butykoskorsók legkorábbi darabja 1828-ban készült, karcagi magángyűjteményben található. A legújabb kutatás hozta felszínre, korábban egy 1832-es sárga mázas, írókázott díszítésű butykost tartottak a legkorábbi datált füredi darabnak. Az 1828-as bütykös más szempontból is figyelemre méltó. Ebből a jellegzetes, hasán szívkeretben karcolt felirattal ellátott típusból a különböző gyűjteményekben az 1828—1869 közötti évekből hat darabbal találkozunk. Olyan közös korongozás-, szín- és díszítménybeli sajátosságokkal rendelkeznek, melyek egyértelművé teszik, hogy egy műhely, esetenként azonos fazekas, munkái. Igen szembeötlő, más műhely munkáival össze sem téveszthető a butykoskorsók korongozása, mely szinte szabályos gömbtest, és ilyen formában az alföldi kerámiahagyományban Tiszafüreden kívül csak a miskolci .származású, és inas-, valamint legényévei egy részét is ott töltő, majd 1825-ben Debrecenben remeklő Kosik István 183l-es butykoskorsója figyelhető meg.

7 A miskolci fazekascéh iratainak tanulmányozása során korábban is már arra a következtetésre jutottunk, hogy Tiszafüreden a magasabb technikai tudás részben miskolci közvetítéssel honosodott meg. Elsőként 1815 körül a hejőcsabai származású, Miskolcon legényként dolgozó Fitzere János települt át Tiszafüredre. Felesége Nagy András — Miskolcon, majd Polgáron kontárkodó fazekas — özvegye volt. Nagy Andrásról a levéltári forrásokból az is kiderült, hogy debreceni fazekascsalád tagja volt, mely magyarázatul szolgál arra is, hogy fia, Antal (1809—1845) inaséveit nevelőapjánál, Fitzere Jánosnál, legényéveit pedig Miskolcon és Debrecenben — itt egyik mestere éppen Kosik István colt — töltötte.

8 A szintén miskolci Otrokótsy Károly (1801 — 1849) 1826-tól már bizonyítottan Tiszafüreden élt. Mivel mindketten a mázas munkát is készítő Miskolchoz kötődtek, a technika ismeretében költözhettek Tiszafüredre. A Tiszafüreden lakó fiatalok közül Tolnai Sámuel és Nagy Antal, továbbá az Egerből ide áttelepült nemes Paál Ferenc 1825—1830 között építették ki kapcsolataikat a miskolci fazekascéhhel.

9 Joggal várhattuk tehát, hogy az eddig ismert legkorábbi datálású darabnál (1832) korábbi füredi készítmény is előkerülhet. Erre bizonyság az 1828-as butykoskorsó. A bütykös eredeti tulajdonosának leszármazottjánál található, aki a következőket tudta a tárgyról: anyai üknagyanyja születési évében, 209