Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Soós Éva: Büntetőszokások Karcagon a XVIII. század végén - Gulyás Éva: Évnegyedkezdő szokások, hiedelmek Szent György napján

jó és hasznos. A népi regula szerint sok növény vetésének is ez a legkedvezőbb ideje, pl. kukorica, uborka, kender. A Jászságban a Szent György hetében vetett uborka a legjobb. Mint tavaszkezdő nap, sok termés- és időjóslást vonzott magához. A Szent György-nap előtti mennydörgésből országszerte jó termést jósoltak. Nagykőrösön ilyenkor meghemperegtek a földön, hogy ne fájjon a fejük. Ha gólyát lát valaki először kora tavasszal, akkor is meg kell hemperegni, hogy friss legyen. A néphit szerint Szent György éjszakája a gyógynövények szedésének leghatásosabb ideje. Boszorkánypereink tanúsítják, hogy a hatóságok nem nézték mindig jó szemmel a Szent György-nap körüli növénygyííjtést: "...tiltva lévén pedig a faluban, hogy senki Szt. György előtt egy héttel és utána is egy héttel vagy gyökeret ásni, vagy füvet szedni ki ne menjen..." (Borsod megyei boszorkányper, Sajóvámos, 1909). Régi herbáriumok, feljegyzések, néprajzi gyűjtések szentgyörgyfü, szent györgyvirág, szentgyörgygyökér névvel illetnek több, ebben az időben virágzó és gyógyításra alkalmas növényt. A népi botanika sokféle, tájanként más-más növényt sorol ide. Az 184l-es mesterszállási kéziratos gyógyítókönyv erőtlenségről ajánlja: "Szent György füvét aszalva törd meg, add enni tyúktojásba." Ez tulajdonképpen a májusi gyöngyvirág (Convallaria majális L.), amely ilyenkor virágzik és szívgyengeségre hasznos. Szentgyörgyvirágnak nevezi a nép sok helyen a páfrányt is (Polypodium vulgare, édesgyökerű páfrány). A páfrányról azt tartják, hogy Szent György éjszakáján virágzik és nagy fehér fényességet áraszt maga körül. Aki meglátja és virágját, magját magánál hordja, láthatatlan lesz, megérti az állatok, növények beszédét, és meglátja a földbe ásott kincset. Gazdag hiedelmek, mondák kapcsolódnak a virágzó páfrányhoz Szatmárban, Szabolcsban. Luby Margit írja: "Aki a Szent György éjszakáján virító páfrány virágját keresve-keresetlen megleli, látó lesz; mert az tudós virág. Birtokosa mindent tud, mindent lát, érti az állatok beszédét is." De nem olyan könnyű a virágot megszerezni, mert az ördög elkapja előle. A Jászságban él az a hiedelem, hogy a páfránymag nyom vesztő. Aki az erdőben rálép a páfrányra, eltéveszti az utat. Ezért nyomvesztő fűnek is nevezik. A boszorkányperekben szereplő szentgyörgygyökér is minden bizonnyal páfrányféle növény. Szent György-nap körül kell a földből kiásni. Rontás ellen kitűnő szer. Gunda Béla írja, hogy egy XVIII. századi Hunyad megyei kéziratos könyv Szent János gyökerének nevezi. A kézirat szerint aki a páfrány gyökerét magánál hordozza, vagy 188