Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Ujváry Zoltán: Regionális kapcsolatok a népi kultúrában (Gömöri példák)

főleg a rimaszombati és a rozsnyói mestereknek szállították. A sonkolyosok többnyire jómódú emberek voltak. A sokoly (viasz) tárolására kőkamrákat készítettek, s az árut mindig a szükségletnek megfelelően, a legalkalmasabb időben adták el. A sonkoly felvásárlása során széles körben megismerkedtek a méhészekkel, a méhtartó gazdákkal, akikhez évről évre visszajártak, és akikkel így szoros kapcsolat alakult ki. A gazdag sokolyos alakjához fűződik egy adoma, amelynek alaptörténete nagy területen ismeretes és a szakirodalom a Bagi anekdotakörben tartja nyilván. A gazdag szlovák sonkolyosról való adoma a magyar hagyományban nyilvánvalóan applikáció, és sajátos kapcsolatnak tekinthető, hiszen ez a figura a Turóc-völgyi magyar hagyományban a gazdag szlovák sokolyos nélkül nem alakulhatott volna ki. A történet egy Palics nevű sonkolyoshoz kapcsolódik, aki sonkolyvásárló útja során betért egy előkelő városi vendéglőbe. Munkaruhában volt, amelyben a sonkolyt fuvarozta. Bort kért a pincértől, aki közölte vele, hogy ott olyan ruhában, amilyenben ő van, nem lehet tartózkodni, és távozásra szólította fel. Palics szó nélkül kiment a vendéglőből, s vásárolt egy elegáns öltönyt. Átöltözött és egy hintón visszatért az étterembe. A pincérek úgy gondolták, hogy egy gazdag úr jelent meg, hajlongva köszöntötték. Palics egy hordó bort rendelt. A pincérek csodálkoztak, de láttak már elég bolond nagyurat, ezért görgették befelé a hordót. Palics egy fejszét is hozatott, azzal beverte a hordó fenekét. Levetette a ruháját és belenyomkodta a borba, miközben mondta: "Téged néznek itt, nem engem, igyad meg hát a borocskát." Az emberek bámultak és szörnyülködtek. Palics azután kifizette a bort és ingben, hosszúszárú gatyában kiment, felült a hintóra és elhajtatott. — Róla beszélik még, hogy egy Dapsi nevű nemes legénynek, aki elvette a lányát, kastélyt vásárolt nagy birtokkal. Dapsit a nemes családok megszólták, amiért nem nemes lányt vett feleségül. Maguk között élete végéig sonkolyos Dapsiként emlegették. * A fentiekben elmondott példák jól mutatják a területek közötti kereskedelmi kapcsolatokat, amelyek a műveltségi elemek cseréjét jelentették az egymás melletti és távolabbi régiók között. A példák egy része arra is bizonyíték, hogy különböző nemzetiségű emberek — magyarok, szlovákok, németek — között a termeivények révén kontaktus alakult ki. A kulturális kapcsolat természetszerűleg elsősorban a népi 153