Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Szabó Lajos: A közös határ használata Kisújszálláson a XVIII. század második felében

Szabó Lajos A közös határ használata Kisújszálláson a XVIII. század második felében Az adott természeti és földrajzi viszonyok és a kialakult, konszoli­dálódó redemptionális társadalmi rend szerint történt a kisújszállási határ "élése", hasonlóan más nagykun településekhez. A határhasználat két alapformája különült el élesen egymástól. Az egyik az egyéni föld­tulajdonba került, azaz személyre szólóan megváltott (redimált), ezáltal rögzült, ugyanott tetszés szerinti müvelésben használható terület, a má­sik a közös használatú határrész: járulék- vagy tartozékföld (apperti­nentia), azaz rét, legelő, halászó, vadászó helyek, egyéb apróbb földek. A közös használatú birtoklási formán belül — mintegy átmenetet ké­pezve a szabad és a kötött használatú földek között — megkülönböztet­jük az ún. ugar használatú földet, amelyet általában 3-7 évenként újraosztottak. A kialakult gyakorlat szerint a közös határrészhez való jog és a javaiból való részesedés aránykulcsa egyre inkább, majd kizárólagosan a váltság- vagy forintos föld vagy az ún. tőkeföld lesz. A kisújszállási tanács már 1761-ben rendelkezik a tőke- vagy "capitalis" földekkel kapcsolatban: "Mivel Turgonyi Földünkön Mathematicus által tett két rendbeli osztályok tartattnak Capitalisbeli földeknek, de a Csorbái és Igarióbeli földek csak, mint valami forgó földek, vagy nyüasok, a szerint adattatnak, mint kinek kinek Redemptiójának ereje a Turgonyi két osz­tályban kívánta. Annakokáért a ki ennekutánna földet ádánd el örök­ben, vagy zálogban egyebütt zálogot vagy örököt nem adhat, hanem a Capitalis földekbül, a Csorbái és Igarióbeli földek különössen gondoz­tatván, nem különben ha nem dézsmában, vagy árendában adattathat­nak, mivel ezen osztott földeken esztendőknél tovább való állandóságot nem lehet nézni, ha pedig az adó és vevő ezen Statútumnak ellene sze­geznék magukat és az adásban s vevésben más módot kívánnának ob­serválni, mindenik különössen hat hat rhénes frt büntetést fog szenvedni és az illyen eladások s vevések ezennel semmivé tétetődnek..." 1 A ta­105

Next

/
Oldalképek
Tartalom