Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

mélységű, rendszerint kötöttebb talajú (tehát nehezebben ásható!) avar kori temetőkben kevéssé "termelékeny" az ásatási munka, akkor ez ismét egy, az avar kori temetkezések számának hátrányára torzító tényező. Az adatokat az 1. táblázat mutatja. Az avar temetkezések számát 12 generációval osztjuk (a késő avar kori lakosság továbbélésével mint ténnyel számolunk). Ha azonban valaki csak az 567—603 vagy 567— 828 közötti 9 vagy 10 nemzedékkel akar számolni, akkor az avar kori temetők adott sírszámai alapján magasabb (arányú) sírszámra (népességre) kell következtetnie, ami csak tovább növelné az arányt a honfoglalás előtti őslakók javára. A honfoglalás kori temetők/temetkezések számát a 896—997 közötti 4 nemzedékkel osztjuk, az Árpád-koriékét 8 generációval. Ezzel a késő avar kori temetkezések viszonyított aránya tovább csökken, mert a feltehetően viszonylag kevesebb kora avar kori temetkezést nem számítottuk külön. Azaz a honfoglalás idején itt talált lakosság viszonylagos arányára nézve az egész avar kor átlagát, és nem az 567-től fokozatosan növekvő népességszám későbbi (késő avar kori) értékét vesszük. Az adatok töredékessége ellenére az arányok nem lehetnek a véletlen eredményei. így a 12 generációra (567—895) tett avar kori sírok száma — minimum 50 ezer — mintegy tízszerese a 4 nemzedéket jelentő honfoglalás kor sírjainak (5000), egy generációra vetítve pedig kb. négyszerese: 4800:1250. A honfoglalás kor sírszámaiban de facto vannak őslakók is; az arány tehát ismét a 895-ös bejövök arányára kedvezően torzít. Mindez pontosan megfelel teljesen független adatoknak, a leltárba vett (vizsgálatra alkalmas) csontvázak arányának (6053, ül. 549). Az értékeket a nemzedékek számával osztva, az egy nemzedékre eső arány — az említett három, a honfoglalás kor javára torzító tényező ellenére! — mintegy 4:1. Azonos, sőt nagyobb az arányszám az ismert temetési helyeknél: 2500/3000:348, illetve a 10—11. századokat összevonva 2500/3000:1620, de ebben az 1620-ban benne van a honfoglalást megért őslakosság, valamint a 10—11. századi szaporodás, asszimiláció, valamint kívülről jövő népesség is. (Pl. a nyugatról hozott/hajtott rabok. Itt generációk szerinti hasonlítást nem készítettünk.) Ezt a helyzetet azonosan tükrözi a JATE Embertani Gyűjteményének 1980 és 1992 közötti gyarapodása: 1980-ban az avar : honfoglalás és Árpád-kori csontvázak aránya 3467 : 2139 volt, 1981— 66