Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

azonban az avarok elfajulásának már több, mint két nemzedékkel előbb, tehát valamikor 760 körül el kellett volna kezdődnie (aminek azonban semmiféle nyoma nincs). Az elmúlt években temetők (sírok) esetében egyre többször felmerült, hogy késő avar létükre részben a 9. századba (is) keltezhetőek. Nyilvánvaló, hogy minél távolabb vannak a Ny-Dunántúltól, annál nehezebb pontosan keltezni őket, a frank fennhatóság alatti terület leleteinek jól kidolgozott időrendje alapján pedie csak akkor, ha a megfelelő lelettípusok az Alföldön is előfordulnak. így 9. századinak tartják a tiszafüredi temető mintegy 100 sírját (azzal a megjegyzéssel, hogy a temető használata megérte a honfoglalást is ), régen megírta ugyanezt Szabó János Győző a Szarvas — kettőshalmi kis temetőről, tudunk az adai lovassírról, több északi késő avar temetőnek valószínűleg van 9. századi folytatása (akármi is az ethnikumuk ). Hortobágy-Árkus késő avar kori temetőjének egyik sírjában egy honfoglaló típusú öweret került elő. Néhány esetben korai magyar törzsnévi helynév közvetlen közelében nem honfoglalás kori, hanem késő avar jellegű temető van. Több, nem mindig bizonyított adatot olvashatunk arról, hogy temetőkben késői avar kori és 10—11. századi sírok elhelyezése tekintettel volt egymásra, ami e temetők folyamatos használatát is jelentheti. A győri és viszneki temetőkben késő avar jellegű rítus szerint temetkeztek a 10. századig. A kuriózumnak számító dunacsébi temető egyik avar sírjának C-14 keltezése 969 ±66 év, ami honfoglalás utáni időpontot mutat. Legutóbb a neve miatt különös figyelemre méltó Vörs-i temetőnél merült fel, hogy bele a 8. század végétől all. század végéig temetkezett egy kis közösség, és leletanyagában a 9. században továbbélő késő avarság mellett megvan a frank divat, és vannak Árpád honfoglaló népétől származó sírok is. A falu neve Wrs ~ Ürs ~ Ürsü ~ Örs, feltehetően Örs-úr, illetve talán az Wrsur nemzetség nevéből. Fontos felfedezés volt, hogy Heves megyében és a Mátraalján "az avar temetők — amelyek északon ugyanaddig terjednek, mint korábban a szarmaták és utóbb a honfoglaló magyarok temetői — sehol sem fedik az észak felől a Mátráig lenyúló szláv helyneveket, vagyis a kétféle népesség — mind életmódját, mind települését tekintve — gyökeresen különbözött egymástól." Nem lehet vitás, hogy késő avar kori temetők elhelyezkedése csak abban az esetben lehet ilyen összefüggésben honfoglalás kori temetőkével és a legkorábbi magyar helynevek (és más63