Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

egészen Zemplén magasságáig tartó érvénnyel lényegében így látta már Melich János 1926—1929-ben. Mióta Rásonyi László részletesen bizonyította a források ún. erdélyi Vlachjainak' igazi mivoltát (hogy tehát egy török ethnikumú blak/bulak nevű népcsoportról van szó, akik Anonymus szerint ellenálltak az Erdélybe hatoló Árpád népének ), feleslegessé vált a rendkívül bonyolulttá lett vita a dáko-román tan vlach-téziséről. Rásonyi szerint ezek a blakok/bulakok nem mások, mint az Asparuch onogur-bolgárjaihoz csapódott, karluk-török eredetű népesség, akik bizonyára Krum és Omurtag hódításai során és után kerültek az elfoglalt dél-alföldi és dél-erdélyi területekre, és a bolgár (pl. Karom), illetve a 9. században már bolgár-szláv eredetű helynevek {Csongrád, mindkét Belgrád és mások) velük (is) lehetnek kapcsolatban. Természetes, hogy a blakoktól nem "román", azaz nem vlacholáh, hanem török vagy bolgár-szláv toponímiára kell számítani. Ezért nincs oláh neve Gyulafehérvárnak, csak román. 383 Bár Györffy 1975-ben még nem ismerhette Rásonyi cikkét és könyvét (1979 és 1981), amikor Anonymus Glad-történetét "kitalált elbeszélés"-nek minősítette, jobban figyelembe kellett volna talán vennie azt, hogy Anonymus nem vlach népelemekről írt, hanem blak- okról (Blachii, Blasii, Blacorum: cap. 9., 23., 25., 26., 44.). Sem ő, sem mások, pl. Bóna nem tartja fontosnak, hogy Anonymus sehol nem írt vlachokról, csak blak-okról. Sőt, Anonymus még vádat is kap, hogy egy olyan népet is szerepeltet a honfoglalás idejében — a vlachot — amely a 9. században nem volt a Kárpát-medence lakója. A vád nem igaz: Anonymus sem a 9. századra vonatkozólag, sem más összefüggésben egyáltalán nem említ vlachokat! Egyébként Kézai pontosan megkülönböztette a vlachokat és a blak/bulakokat: Ulahis és Blackis, de már 387 Szabó Károly mindkettőt oláh-шк fordította, és ezzel 130 éve tartó félreértésözönt indított el. Kézai ráadásul tökéletes pontossággal tudta, hogy a székely rovásírás nem oláh, hanem blak, tehát török, közvetlenül pedig dunai bolgár eredetű vagy rokonságú volt [lásd 3.9.a)!j. A kérdést tisztán látta már J. Chr. Engel 1794-ben(!ü): in medio aevo notam suisse in Asia Valachiam magnam, vixissieque ibi Blacos seu Valachos, in vicinia Baskiriae. Addit his Rubruquisius [1,5 és XVIII, 1]: ex hac magna Blachia prodiisse in Európám subditos Asanis coaevi sui, Bulgáriáé Thracicae principis. Baskíriából pedig aligha jöttek a bolgárokkal hajdan vulgáris balkáni latint beszélő vlachok, azaz oláhok, végül romá58