Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)
150 A daróc-hoz lásd Györffy 1972, 262—263, 309. 151 Balassa Iván in Az őshazától a Kárpátokig. Bp. 1985, 98. 152 Hóman Bálint: Magyar történet, Ш. Bp., 1934, 152. 153 Az ún primer névtelenség ötletére lásd Krístó 1976, 7—14.; cáfolatára Sándorfi György: Korai helyneveink vizsgálata. Miskolc, 1989, 8—10.; Makkai László in MNyőr 103, 1979, 97—106. (Krístó válasza uo. 104, 1980, 250—256.); Györffy György in Keletkutatás 1992 ősze, 53., 11. j. 154 Makkai in ET, 243. 155 Györffy 1977, 404. 156 Ligeti 1986, 531. 157 1935 2 , 93. 158 László 1978, 112. 159 Fodor 1975,239. 160 TESz 2, 1970, 881. 161 Krístó Gyula in NÉ 15, 1993, 201.; Györffy György in az MTA II. Oszt. Közleményei 3:1—2., 1953, 100. 162 Melich János in MNy 24, 1928, 112. 163 Anonymus cap. 18.; Gesta Hung. 96. és 142. (az én kiemelésem). 164 Az adatokra lásd Makkay János in MNy 89:4, 1993, 475—478. 165 Anonymus cap. 14. és Gesta Hung. 142.; Györffy György in Századok 124, 1990, 21.; Makkay János in MNy 89:4, 1993, 475—478. 166 MNyTNy I, 1991, 256—257. 167 Hozzá hasonlóan Kézai Simon is tudott erről, amikor I. Béla királyról azt írta, hogy Szekszárdnak nevezett monostorát úgy nevezte el, — "kicsinyítő [-d] képzővel ellátva azt — ahogyan testileg őmaga volt megalkotva": Horváth János in SzÉ 1, 1967, 103. 168 Király in MNy 70, 1974, 1. 169 Szádeczky-Kardoss 1992, 40 (Suda s. v. Dioptéres) és 118.; vö. Rásonyi 1981, 112. 170 Rásonyi 1981, 112.; Hodinka 1916, 59, 75.; J. Chr. Engel: Geschichte von Serwien und Bosnien. Halle, 1801, 384. 171 Király in MNy 70, 1974, 160. 172MEH, 230. 173 Pais Dezső in Kodály Emlékkönyv. Budapest, 1957, 133—158.; Szűcs 1992, 263. 174 TESz 2, 1970, 816.; MSzFE 2, 1971, 415—416. Lásd azonban a 2.4.4.1.-et is! 175 Moravcsik 1984, 46. 176 Róna-Tas 1988, 119., 121. 177 Moravcsik 1984, 27. 178 Moravcsik 1984, 16 skk. 179 Moravcsik 1984, 83, 99—100. 180 MEH, 225. 181 Moravcsik 1984, 27., 37., 38—39., 50. stb. 182 IV—DC századi népmozgalmak a steppen. Bp. 1954, 38—45. 183 Szádeczky-Kardoss Samu in AntTan 15, 1968, 85.; uő in ArchÉrt 105, 1978, 84., 86. («Szádeczky-Kardoss 1992, 17. és 19.); Balázs 1980, 217.: a császári udvar egyik fő törekvése volt a nomád népek egymásra uszítása. 168
