Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

leszármazottainak. ... A leginkább valószínű az lehet, hogy ezen Árpádkori népesség ősei már több nemzedékkel a honfoglalás előtt a Kárpátmedencében tanyáztak, amire egységes embertani képük és jelentős lélekszámuk is utal." Demográfiai elemzésünk arányai is ezt mutatták: az Árpád-kori ínség a kései avar kor ősmagyar nyelvű tömegeinek a közvetlen utóda. További kutatás kérdése, hogy a két korszak temetőinek átmenete vagy találkozása mely korszakban bizonyítható. Éry Kinga szerint az e kérdésben való mai bizonytalanságban a 'Valószínűbb ok a késő avar kori temetők minden bizonnyal téves kormeghatározásában rejlik." Bóna szerint nem áll a hipotetikus hajkarika-időrend ama állítása, amely szerint a köznépi temetők csak 960—970 táján indulnának, hiszen "... a Kárpát-medence ... a 10. század első két harmadában sem volt lakatlan [csak egy jó része a 9. században évtizedekig?], és lakosságára nem csupán magyar lovassírok és szláv helynevek utalnak." A köznépi temetők jelentős része, fele vagy közel fele csak a 10. századra keltezhető (nem volt, vagy nincs 11. szá882 zadi részük). Kürti Béla nagyon világosan látta meg, hogy a jelenlegi keltezési szisztéma miatt a 10. század második harmadáig, közepéig sem a magyar, sem a helyi őslakosság önálló, egymástól független temetőit nem ismerjük, és ez nemcsak paradox, hanem teljességgel elfogadhatatlan helyzet. A köznépi temetők időrendi határainak felső (kezdő) dátumait tehát módosítani kell. A késő avar kor és a köznépi "kor" temetőinek a 9. században való találkozásáról legutóbb érdemben írt már Ricz Péter. 9.4. Láttuk [3.3.3. és 3.9. a)], hogy az új rovásfeliratok milyen furcsa helyzetet teremtettek: egyesek a késő avar kori tűtartó szövegét ősmagyar nyelvűnek fejtik meg, míg a halomi rövid honfoglalás kori írást (köz)török nyelvűnek tartják. Egy ilyen megoldás kiváló összhangban van modellünk követelményeivel. Szeretnénk kiemelni Dienes István véleményéből, hogy "...a Kalocsa környéki tegez kizárólag magyar műhely terméke lehet, ... Semmi okunk feltételezni, ... hogy épp e jelen esetben egy helybeli avar vitéz szegődött volna a magyar fejedelmi ház szolgálatába,..." Sőt, a "...30—35 éves harcos ... koponyáján felismerhetőek a turanid vonások, ... tehát semmiképpen nem lehetett az ugyanezen halom másik oldalára temetkező, továbbra is helyben élő avar közösség leszármazottja; következésképp írástudományát sem örökölhette tőlük." A felirat-töredék olvasata óvatos megfejtése szerint: 155