Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

get, amely az Árpád-kori ínség elődeinek tekinthető. Hiszen azt Györffy is látta, hogy jó összefüggések vannak "griffes-indás" és kora Árpád-kori sajátosságok között (az 5., 6., 10. és 12. pontok), és a nagy számban feltárt 10—11. századi köznépi temetők szerinte is a közrendű ínség temetői voltak. Nagy sírszámaik vitathatatlanná teszik, hogy ők voltak a nép tömegei: a zömmel magyar, kisebb részben más nyelvű alávetettek közrendű tagjai. Ez László Gyula egyik fő érve, és jól illett volna Györffy 1958-as pontjai sorába is. Hiszen a 10. századi köznépi temetők közrendű magyarjai lélekszámban csakis az előkelő honfoglalóknál "csaknem százszor annyi" késő avar kori sírnak felelhetnek meg [lásd még 3.9. h) és 6.3.4.!]. Maga Györffy is megírta, hogy "Nagy számban kerültek elő ... köznépi temetők,... mégpedig olyan helyeken, ahol az Árpád-korban magyarok laktak", azaz magyar a helynév- és a személynév-anyag. Ezek egykorúak a honfoglaló harcos réteg sírjaival (A-temetkezések), de népük nem 894—895-ben jött be, hanem a késő avar kori népesség egy részének genetikus folytatója, új uralom alatt. Györffy György bizonyára felismerte, hogy griffes-indás modellje időrendileg lehetetlen, azért később a kettős honfoglalás elméletéből egyre kevesebbet fogadott el. így 1977-ben: "...élhetett itt egy néprész az avarok, gepidák és szlávok mellett, mely a valaha a magyarság kialakulásában is szerepet játszott onogur törökök leszármazottja volt." 1983-ban területileg messzebb, időben visszafelé tolta az ugorok és a törökség összevegyülését. Végül 1987-ben: bizonyos egyezés lehetett a késő avar—onogur néprészek és a magyar onogur elemei között. [A szlávok mellett tehát a helyi török elemek kontinuitása is elképzelhető, csak a finnugor nyelvűeké nem!?] "A 12. századi magyar előkelők nem őrizték a köznéptől eltérő etnikai származásuk emlékét. Nem valószínű tehát, hogy az onogurok az uralkodó, politikai szervező nép funkcióját töltötték be." Hozzá kell tennünk, hogy a 12. század legelőkelőbbjei, az Árpádok ivadékai igenis őrizték a köznéptől eltérő ethnikai származásuk emlékét, ez a hun tudat. A finnugorul (is) beszélő avar-onogurok kérdése miatt kár, hogy László Gyula egészen Szent Jobbi beszédéig várt a félre nem érthető fogalmazással. Hiszen éppen így lehetett elméletét könnyűszerrel cáfolni egy egyébként igaz állítással: nem bizonyított, hogy az onoguroknak a Kárpát-medencébe a 7. század végén beköltözött csoportja magyarul beszélt volna. Az avar-onogurok ter137