Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

2 ben 863,2 km területen a helynevek 80—90%-a magyar és csak 10% szláv eredetű, 150 lelőhely keltezhető a 8—9. századi avar korba, és 105 ' 719 a 10—11. századiak szama. A 11. századi magyar lakosság elődje tehát nem szláv volt, de nem is a 10. század "A" — középrétegi temetőinek népe, hanem a késő avar kori sok-sok település magyar embere. 1971-ben mindössze 18 9. századi szláv lelőhelyet tartottak nyüván 720 a Dunántúlról, ami meglepően kevés a 8. századi avarság lelőhelyeinek a számához képest. Szeged körzetének nagyobb térségében is ismeretlen, ill. igen csekély a szláv régészeti leletanyag, ami csak némüeg van ellentétben néhány szláv jellegű helynévvel a területről: Kanizsa, Csongrád, Zombor, Velnök, Rahonca, Gajgona, Tere, Velez, Buzgán, Szatymaz, Baks, Lándor/Nándor, Kurca, Gorzsa. Ma már tudománytörténeti tény, hogy a Hampel József által kreált, L. Niederle által Bijelo Brdo kultúrának elnevezett és szélsőséges nacionalizmussal szláv ethnikumúnak meghatározott, zömmel azonban a késő avar korból továbbélő és (ma már tudjuk!) magyar ethnikumot jelentő emlékanyagot a magyar kutatás is segített évtizedekig ködösíteni, szlávnak tartani. Mint Téglás Gábor írta volt, "... segítettük terjeszteni a jó részben Safafrktól származó s egyenesen a slavismusnak kedvező téves meghatározásokat!" A szláv helynevek, illetőleg régészeti lelőhelyek számát illetően nincs minden tanulság nélkül a Keszthely városi ún. szláv hamvasztásos temetkezések ügye. Bóna ezeket a "több oldalról kétségbe vont szláv sírokat maga is mindig hitelesnek tartotta" és a 9. századba keltezte. Kiderült azonban, hogy a "több oldalról jövő kétségek" (Kiss Gábor sajnos nem említ adatokat ezekre a kétségekre) nagyon is indokoltak voltak: a szóban forgó "szláv hamvasztásos sírok" ugyanis a valóságban a badeni kultúrába (kb. Kr. e. 2200—2000), részben pedig az urnamezős kultúrába (Kr. e. 1000 körül) tartoznak. Ki tudja, hány ilyen, az erőszakos szlávosítási elméletnek köszönhető tévedés rejlik a máshol talált szláv hamvasztásos temetkezések mögött? Nemrégiben kiderült, hogy több is: a miskolc-szirmai "szláv" urna a valóságban római kori teleplelet, a csongrád-felgyői egyik "szláv" urna avar kori edény, a másik pedig a bronzkori vatyai kultúra (!, Kr. e. 1500 tájáról) edénye. így a zemplénagárdi 7—9. századi furcsa szláv sírok mellett hamvasztásos-urnás szláv temetkezések hiteles körülmények között egyelőre csak a Zala völgyéből ismertek, Zalavár körzetéből. 117