Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Az országgyűlés meghirdetése, követi utasítások Az 1832/1836. évi országgyűlés a magyar reformellenzék első nagy erőpróbája volt, melyet az átmeneti sikertelenség, a látszólag csekély eredmények ellenére is a polgári átalakulás eszméinek fokozottabb terjedése követett. Ekkortól vált egészen 1848-ig a diétákon alapvető, meghatározó jellegűvé a reformer-liberális és a konzervatív erők közötti nyílt szembenállás. Az új országgyűlés összehívásáról már a királyi meghívólevél érkezése előtt tudomást szereztek a Jászkun Kerületben. Fazekas András nádori alkapitány már 1832. szeptember 28-án a berényi kisgyűlésen felhívta a rendszeres munkálatok tárgyában kinevezett tiszti "kiküldöttséget" az operátumokkal kapcsolatos észrevételek mielőbbi beadására, mivel az országgyűlésre "ez évben remény van"

(1) A királyi meghívólevél érkezését végül az október 31-i Félegyházán tartott- kisgyűlésen konstatálták. ' Ezen elrendelték az utak és hidak jó karban tartását, továbbá a november 17-én kezdődő berényi közgyűlésre a rendszeres munkálatok, valamint az országos összeírás tárgyaiban tett észrevételek beterjesztését. J A november 17-én kezdődött kerületi közgyűlésen történt meg az országgyűlési követek megválasztása, a részletes követi utasítások, valamint az operátumokra adott válaszok kidolgozása. A követválasztás aránylag gyorsan lezajlott. A törvényhatóság első követévé Somogyi nádori főkapitány visszalépése után újra csak Illéssy János nagykun kapitányt választották meg. Követtársa Kálmán Sándor nádori táblabíró és főfiskális lett/ ' Kálmán Sándor /1793 körül - 1855. júl. 27./ a korabeli jászkun közélet igen jelentős, bár kevéssé ismert alakja. Vagyonos karcagi redemptus család sarja volt, aki több évtizedes hivatali pályafutása alatt többször is képviselte a Kerületeket az országgyűléseken. Illéssy baráti köréhez tartozott, s maga is liberális elveket vallott. 1845 elejétől - József nádor kinevezése nyomán - nádori alkapitány, s a szabadságharc alatt is végig megmaradt hivatalában. Noha az egyik "legrebellisebb" kerületi tisztviselőnek tartották, a bukást követő felelősségre vonására nincs adatunk. ; A választás után a közgyűlés a rendszeres munkálatokat tárgyalta meg. A Keriiletek rendezéséhez csak annyit fűztek, hogy a helységek bírái és jegyzői állandóak maradjanak, a külső tanácsbeliek - kiknek 93