Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
ugyan támogatta a jászkunok kérését, a vármegyék zöme azonban elutasítólag lépett fel. Indoklásként azt hozták fel, hogy a katonai terhek ilyen módon történő elkülönítése a redemptusok országos nemesként való elismertetésével járna együtt, holott azok - a nemesekkel ellentétben - háború esetén nem személyes felkelésre vannak kötelezve, hanem csak általános insurrekcióra. A Kerületekben az országgyűlés kezdete után még egyszer felmerült annak gondolata, hogy az uralkodótól donációs levelet kérnek az országos nemesként való elismertetés végett, ám a követeknek a megkésett pótutasítást már nem állt módjukban felvetni a befejezéséhez közelgő diétán. Hasonlóképp késve kísérelte meg a közgyűlés a jászkun privilégiumok koronázási hitlevélbe történő belefoglaltatását is. () Az országgyűlés eredményeiről a követek az 1831. január 28-i közgyűlésen számoltak be. A terhek közül ekkor vált ismertté az V. Ferdinánd koronázása alkalmából megajánlott összeghez történő kerületi hozzájárulás mértéke, a kiállítandó újonclétszám, valamint a nádori adóporták - 100-ról 125-re tervezett - emelése. A jelentés szerint az előbbi összeget már az új portaszámok alapján vetették ki, az újonclétszám felosztásához pedig a redempciós summa helyett a férfinépesség számát vették alapul. Ugyanakkor jelezték, hogy az újonclétszámnak a birtoktalan lakosok száma alapján történő meghatározása végül az országos munkálatok feladatkörébe került, hasonlóan az országos összeírás helyi eredményeivel kapcsolatos kilenced és tized levonását kérő - javaslathoz. Megemlékeztek még a követek a só árának meghatározásáról, a koronázási hitlevéllel kapcsolatos balsikerről és a magyar nyelv kapcsán elért országos eredményekről is. A figyelem így ismét a rendszeres munkálatok felé fordult, melynek elkészült operátumait 1830/31-ben a nádor utasítására meg is jelentették. Ennek hatodik tárgykörébe került a szabad kerületek, valamint a 16 szepesi város öt fejezetre tagolódó belrendezési terve. A Jászkun Kerület koordinációjának fő elveit a III. artikulus öt paragrafusban foglalta össze. Ez gyakorlatilag a Somsich-féle tervezetet tartalmazta, amelyből a Kerületek által sérelmesnek vélt részeket jórészt kihagyták. l * A megküldött tervek vitáit az 1831. október 2-re összehívott új országgyűléstől várták, ám a kolerajárvány, valamint az azt követő jobbágyfelkelés a várakozás idejét egy évvel meghosszabbította. 89
