Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Az 1825/1827-es országgyűlés 1825-ben a kormányzat jó egy évtized után centralizációs belpolitikai törekvéseinek részleges feladására és a magyar országgyűlés összehívására kényszerült. E kormányzati váltást a külpolitikai helyzet kedvezőtlen alakulása, valamint az adófizetés és a katonaállítás mind általánosabb megtagadása kényszerítette ki. E törvényhatóságok körében jelentkező folyamat azonban a Jászkun Kerületben nem mutatható ki.

(1) A Kerületekben az abszolutisztikus kormányzati rendszerrel szembeni tudatos szembenállásra semmiféle adatunk sincs. A helyi igazgatás minden ilyen jellegű kísérlet ellen igyekezett következetesen fellépni, különösen az országos feltűnést kiváltó apáti eseményeket követően. A katonaállítás és az adóterhek mindenkori pontos teljesítésére törekedtek, s a késedelmek inkább a helyi problémákkal magyarázhatók. Ugyanakkor a devalváció következményei és a deperditák növekedése a helyi elégedetlenségekre okot adó tényezők voltak.

í2) A közelgő diétáról az 1825. augusztus 1-i közgyűlésen értesültek a Kerületek. A nádor a királyi meghívólevél megküldésekor Európa "csendességére", valamint a kedvező hazai helyzetre hivatkozott, bár a valódi okok nyilvánvalónak tűntek. A főherceg azt is meghagyta, hogy "Törvényt tudó, érett itélletű, a Haza álladalmát tökéiletessen esmérő ... Fejedelméhez, úgy Hazánk alkotmányához híven ragaszkodó buzgó férfiakat válasszanak". A törvényhatóság első követévé a korábbi országgyűlési gyakorlatnak megfelelően Somogyi Antalt /1768.-1836. nov. 10./, a Jászkun Kerület 1815-től hivatalban lévő nádori főkapitányát választották meg, míg követtársa Makó Lőrinc kerületi főadószedő lett. ) Elrendelték a követi utasítások kidolgozását, s hogy ehhez az egyes közösségek haszonvételeit és kárait, pusztaárendálásait, valamint a nemes redemptus és irredemptus családok számát is sürgősen írják össze.

(4) Az utasítások sajnos nem maradtak meg, így csak következtetni tudunk annak egyes, főbb pontjaira. Szerepelt benne a Kerületek 1802-ben 100-ra emelt nádori portaszámainak csökkentése, a deperditák csökkentése és esetleges megtérítése, a devalváció, illetve a papírpénz behozatala nyomán támadt zavarok és károk megnyugtató rendezése. Nagy hangsúlyt kapott a kerületi nemesek - az apáti lázadásban részt vettTajtiék, és a helyi adóztatás ellen fellépő néhány halasi lakos - országgyűléshez beterjesztett folyamodványa, illetve a 79