Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

3-5 lovasszázadot tartott el. Különösen a legénység és a lovak porciószám alapján történő élelmezése okozott nagy tehertételt, valamint a fában szegény vidéken a szükséges tüzelő előteremtése. További problémát jelentett, hogy a katonai hatóságok a kiadott termékeket jóval a piaci ár alatt térítették meg, ami aztán évente tekintélyes veszteségeket /deperdita/ okozott. 1822/1823-ban például a Jászkun Kerület évi vesztesége 43.630 forint 38 krajcárt tett ki, amiből a Jász Kerületre 16.537 forint 46 krajcár, a Nagykun Kerületre 5.237 forint 1 krajcár, a Kiskun Kerületre pedig 21.756 forint 8 krajcár jutott. Tíz évvel később a kerületi közpénztár 59.982 forintos kiadásából a deperditák megtérítésére 29.919 forintot fizettek. Ez az összeg 1839/1840-ben 8.723, majd 1842/1843-ban 13.464 forintot tett ki/

24j A számok a vizsgált két évtizedben csökkenő veszteséget mutatnak, ám az adatok nem mindenben a valós helyzetet ábrázolták. Jellemző például, hogy 1841 februárja és áprilisa között Berényben a "Nádor" huszárezred 533, Karcagon pedig a "Miklós" huszárok 786 újonca állomásozott, ami még további veszteséget jelentett. A katonai fuvarozás /forspont/ időigényes, embert, állatot és szekereket egyaránt rongáló szolgáltatás volt. A királyi szolgálat egy sajátos, évenkénti rendszeres tehertétele volt a sószállítás. Ez az Erdélyben bányászott sónak a nyugati irányú fuvarozását jelentette. A Jász Kerület a Poroszló-Hatvan és SzolnokPest, a Nagykunság a Szolnok-Pest, a Kiskun Kerület a Szolnok-Pest és a Szolnok-Dunavecse útvonalakon volt érdekelt. A Kerületekre 1816-ban 110.400,1834-ben 39.300,1845-ben pedig 40.698 bécsi mázsa só fuvarozása esett. Az utóbbi két alkalommal a felosztásból a Jász Kerület 18.950 és 17.982, a Nagykun Kerület 9.210 és 10.376. míg a Kiskun Kerület 11.080, illetve 12.340 mázsával részesült/ A törvényhatóság gabonamegajánlásai és a gabonaszállítások a napóleoni háborúk végéig voltak jellemzőek. A jászkun lakosok az állami szolgáltatások mellett a Hármas Kerület, az egyes kerületek, valamint az egyes közösségek részére is adóztak, s rendszeres közmunkákkaíis tartoztak. 1771-től vált rendszeressé az összkerüieti háziadó /dornestica generalis/, valamint az egyes kerületek külön háziadója /domestica particularís// Az elsőt a hadiadóhoz hasonlóan, az egy dicaegységre eső összeg évenkénti meghatározásával vetették ki. /17. táblázat/ A partikuláris háziadó a külön kerületi költségeket biztosította, s kivetése rovásonként történt, melyek száma korszakunkban állandó volt. A Jász Kerületben 120, a Nagykun Kerületben és a Kiskunságban 100-100 60