Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

szolgabírókét meghaladta, mivel a kezükben egyesült az adott kerület mindennemű ügyeinek irányítása. A kapitányokhoz hasonló módon választották az esküdteket és biztosokat, kiknek száma kerületenként változott. A Jász Kerületben 3 esküdt és 4 biztos, míg a Nagykun és a Kiskun Kerületben egyaránt 2 esküdt és 2 biztos működött. A nádor nevezett ki minden kerülethez 2-2 nádori táblabírót, kik felügyeleti és ellenőrző jogkört gyakoroltak. A partikuláris szint fizetett tisztviselői közül az orvos, a földmérő, a seborvos, a mezei biztos, a várnagy, a hídbiztos, az erdőinspektor valamint a hajdúk emelhetők ki. Kerületenként működött l-l adószedő is, ezek azonban valójában a generális tisztikarhoz tartoztak, s ezért mi is ott emlékeztünk meg róluk. A partikuláris szint legfontosabb szerve a kerületi gyűlésként említett partikuláris kongregáció volt. Ezen a kerületi kapitány elnöklete alatt az adott kerületi magisztrátus, az egyes közösségek képviselői, valamint a generális tisztikar egyes képviselői vettek részt, kik a helyi ügyeket tárgyalták. Minden kerületben egy hadi és egy házi pénztár működött. A három kapitányi szék a jászkun Kerület másodfokú bírói fóruma volt. /20. táblázat/ A kerületi igazgatás harmadik szintjén az egyes közösségek apparátusai helyezkedtek el. A mezővárosok és községek igazgatása hasonló módon épült fel, s leginkább csak ott tért el egymástól, ahol egyes települések nagysága, vagy a gazdasági fejlődés sajátosságai miatt egyes szakosodott tisztségek megléte felesleges volt. A teljes egységesítésre a Jászkun Kerület közgyűlése 1823-ban tett kísérletet, a hozott határozatot azonban nem mindenütt hajtották végre. ' A közösség élén a főbíró állt, ki a helyi ügyek és a törvénykezés legfőbb irányítója volt. Jogkörének szélessége leginkább a mezővárosi birákéval hasonlítható össze. A főbírák évenkénti választása eredetileg a tanács által kijelölt személyek közül a lakosság részvételével - a kerületi kiküldöttek ellenőrzése alatt - történt. Helyettesük a második bíró volt. Az írásos teendőket a kinevezett főjegyző végezte, kinek munkája adminisztrációs szakértelmet igényelt. Gyakran aljegyző működött mellette. A választott községi adószedő a helyi adók beszedését és adminisztrálását végezte. Fontos tiszte volt a mészárszékekre felügyelő székbíróknak, a borbíróknak, vásárbíróknak, a város magángazdaságát vezető városgazdának, a kisbíróknak, a közügyi felügyelőnek, az árvagyámnak, a rendészeti feladatot ellátó hadnagyoknak, utcakapitányoknak, tizedeseknek, csőszöknek stb., kik valamennyien fizetésért szolgáltak. Külön tisztviselők mű51