Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Az országgyűlés Az 1843/1844. évi országgyűlés a reformkorban a haladó és a konzervatív erők utolsó nagy összecsapását eredményezte. A viták során a jászkun követek - főként pedig Szluha - a legtöbb kérdésben egyértelműen a haladó reformok ellen foglaltak állást. Az országgyűlés első heteiben az országgyűlési újság régtől húzódó ügye került szóba. A május 29-i vitában Szluha a cenzúrázás mellett lépett fel azzal az indoklással, hogy az "országgyűlési naplók is cenzúráztatnak". Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az újságok a "népben csak ingerültséget gerjesztenek". Az országos sérelmekkel kapcsolatban június 22-én Szluha azt javasolta, hogy azokat "köszönő felírás" keretében terjesszék fel az uralkodóhoz. A (Vi radikálisabb elképzelésektől mereven elzárkózott. Ezt követően a július 3-i kerületi ülésen az ősiségről szóló törvény megváltoztatása mellett léptek fel a jászkun követek, amit a többség is elfogadott. Érdekesen alakult a Jászkun Kerület állásfoglalása a magyar nyelv hivatalossá tétele ügyében. A július 5-í országos ülésen Szluha a törvénybe iktatás mellett állt ki, ám az erőszakos magyarosítással kapcsolatban óvatosságra intett, "...azt kimondani törvényben, hogy az is a ki magyarul nem tud, ezen törvény kihirdetésétői tartozzék magyarul beszélni, hasonlatosságban áll azzal, mintha tőlem az kívántatnék, hogy ezután másképp, mint törökül beszélni nem szabad". Megállapította, hogy a "magyar nyelvnek terjesztését inkább kimélő és édesgető módokkal, mintsem erőszakol tatással kívánatos eszközöltetni".

JÍ A nyár végén zajlott le a kerületi üléseken a büntetőjog vitája. Ennek során a jászkun követek több lényeges kérdésben is véleményt nyilvánítottak. így augusztus 19-én a halálbüntetés eltörlése ellen szavaztak, ám a többség a reformot támogatta. * Szeptember 12-én a börtönrendszer kiépítésével kapcsolatban a Jászkun Kerület egészének Szegedhez csatolását szerették volna elérni, ám végül csak a Nagykunságot kapcsolták oda, míg a másik két kerület Budához került/ ' Szeptember 30-án a törvényszékek városi alárendelése ellen tiltakoztak, de kisebbségben maradtak. ' Október 10-től az országgyűlésen több alkalommal is felvetődött a zsidóság egyenjogúsításának, valamint birtokszerzési és szavazati jogának kérdése. A jászkun követek ezzel kapcsolatban minden re173