Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
tervezetet. ; Ez gyengítette a belrendezést támogató csoportokat, ami a munkálatra 1844. március 13-án adott közgyűlési válaszból is kitűnt: "... az Országos Választmány ... a Kerületek Törvény által meg erősített, s alkotmányuk alapjául szolgáló kiváltságaik elveit megrendítő sajátsági, s egyébb törvény adta alkotmányos jogaikat kérdésbe hozó eszmék, s idegen elvek fel állítása mellett új terhek, új közigazgatási költségek, a népnek a közigazgatás ágaiba avatkozásávalerkölcsisége károsan befolyásoltasson... heli viszonyaihoz nem illő, s részben ki sem vihető eljárások, s a Kerületeket a kormány irányában bizalmatlansággal jellemző rendeletek terveztettnek ... méltán várják és reménylik, hogy ez okokat figyelemre méltatni, s belrendezéseket azokhoz módosítani fogják... a kerületekk bérviszonyait s jelenlegi állását senki úgy nem ismeri, mint... Nádor Hge... ' A Jászkun Kerület koordinációjával kapcsolatos helyi, valamint országos elképzelések közötti eltérések is magyarázzák, hogy az 1843/1844. évi országgyűlésen a belrendezés ügye végül elbukott. Aligha tekinthető véletlennek, hogy 1848-ban a Jászkunságra vonatkozó XXV. és XXVIII. törvénycikkek sem annyira egy tiszta polgári rendszer bevezetését kísérelték meg, hanem a régi igazgatási és önkormányzati rendszernek egy bizonyos módosítását, újraértelmezését. 0 ^ Jól mutatja a jászkun közösségek hagyománytiszteleten, s a privilegiális elveken alapuló viszonylagos konzervativizmusát az ősiség kérdésében elfoglalt kerületi álláspont 1843 őszén. E Kerületekben is jól ismert jogi fogalomnak négy teljesen sajátos, helyi összetevője volt. Ide sorolták az egyes társadalmi rétegek közötti bonyolult elővásárlási és elsőbbségi hierarchiát, a helyi tanácsok kizárólagos honosítási jogát, a földeladások hosszú évekig lehetséges visszaperelhetőségét, valamint a jászkun örökösödés 1945-ig élő sajátosságait. A megmaradt iratanyagból kitűnik, hogy még a jászkun belrendezés mellett kiálló települések zöme is csak módosításokat tartott szükségesnek. A jászkun viszonyokon túllátó, a probléma országos vetületét is tekintetbe vevő szemlélet még szinte teljesen hiányzott. Az ősiség kérdésével kapcsolatban a kerületi közösségek véleményeinek kikérése - a követi tudósítások nyomán -1843 augusztusától vetődött fel. A szeptember 4-i közgyűlésen a Nagykunságból és a Jászságból már be is terjesztették az első jelentésket. A tudósítás szerint a Jász Kerületben valamennyi település fenn kívánta tartani 167
