Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
adót fognak fizetni, a közterhek viselésében is enyhítést nyernek, Tisztjeiket elöljáróikat szabadon választhatják, kint bort szabadon mérhetnek" .Állítólag Pethes Mihálytelken a folyamodvány sértő hangnemére figyelmeztető jegyzőnek azt is kijelentette, hogy "majd Pesten a folyamodást újságíró Kossuth Lajos úrral közlendi, s ha mi kihagyandók lesznek az Instanciábul, ki fognak hagyattatni". ) Valószínű, hogy a Jászságban adott számos Pethesék becsületességét kétségbe vonó válaszban a tiszti küldöttségtől való félelem is közrejátszott. Az itteni tisztviselők hagyományosan a Jászkun Kerület legkonzervatívabb személyei közül kerültek ki, s a tanácsok is kevéssé voltak nyitottak az új eszmék iránt. Bizonyítja ezt a belrendezés tárgyában augusztus végén Jákóhalmán lezajlott gyűlés is. Utólag 76 lakos panaszolta a kerületi közgyűlésen, hogy "Sipos Imre első jegyző úr áltl az ellen véleményűek Jakubinusoknak, Antikrisztusnak, bíróságra vágyóknak neveztettek, s fogházba hurcolással fenyegettettek". í26) Az adott helyzetben mindenki a szeptember 4-re meghirdetett közgyűlést várta, attól remélve a kerületi erőviszonyok végleges tisztázását. Augusztus végén a liberálisok tűntek erősebbnek, amit Í27) az országos sajtó cikkei is bizonyítottak. ; A közgyűlés azonban a konzervatív tisztviselői kar sikerét hozta, sikerült jóváhagyatni a végrehajtott kis gyűlési határozatokat. Jellemző, hogy Szluha koordinációellenes májusi országgyűlési állásfoglalása szóba se került. A tisztviselői kar, s a közösségek követeinek zöme nyilvánvalóan visszariadt a nádori főkapitány elleni esetleges eljárás következményeitől, mivel az a nádori hatalommal való konfrontációt jelentette volna. (Szluha - mint ismeretes - főkapitányi jogköre teljes megtartásával vállalta el a követi megbízatást, s így a szervezkedések meggátlására tett intézkedéseit is törvényszerűnek kellett elismerni.) Emellett meghatározó volt a kérdésben a nádor állásfoglalása is. József főherceg augusztus végén utólagosan jóváhagyta a folyamodvány ügyében indított tiszti "nyomoződást", mivel az a "Tiszti kar eránt tiszteletlenség és bizodalmatlanság magvát hinti". Az 1723. évi VII. törvénycikkre hivatkozva csak annyit jegyzett meg, hogy "maga a folyamodás vizsgálat tárgya ne legyen". ™ Ugyanakkor a kiskun petíciót "békén hagyatni rendelte, hacsak lázítók nem lennének köztük". (29) A helyzet végül odáig fajult, hogy a kerületi közgyűlés utólagosan álláspontját a főkapitány véleményéhez igazította. "... ezután egy jelessen kiszámított indítvány által lépettünk meg, melly a kiskun 157