Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Szluha végül csak késve továbbított utasítása nyomán - ezt mindenképpen meg akarta akadályozni.

l 'Később Félegyháza javaslatára a kiskun közösségek július 26-án Szabadszálláson közös gyűlésen kívánták egyeztetni koordinációs terveiket, az összejövetelt azonban az országgyűlésről hazalátogató Szluha főkapitányi jogkörénél fogva betiltotta. J Az ezt követő hetekben szinte valamennyi településen gyűléseket tartottak a koordináció mellett, s a tisztviselői kar adómentességének eltörlését, valamint a képviseleti rendszer behozatalát követelték.

(16) Az események hamarosan országosan is jelentős fordulatot vettek. Az országgyűlés augusztus 9-i kerületi ülésén részint Szentkirályi Móric Pest megyei követ segítségével Pethes József, Hakker Rudolf, Tóth Pál és Segesváry Ferenc 2.315 jászkun lakos által aláírt folyamodványa került tárgyalás alá, melyben a Jászkun Kerület mielőbbi koordinációját sürgették. Szentkirályi az aláírók számával kapcsolatban megjegyezte, hogy ezek még többen lettek volna, ám Szluha fellépése meggátolta, illetve megriasztotta őket. A beadványban foglaltak igazsága mellett számos vármegyei követ is kiállt. Egyikük azt is megjegyezte, hogy a "200 ezer lelkekkel bíró Kerületek ipara és jóléte főképpen azért nem fejlődik, mert a tisztviselői kar mindenható, s a jászkunok abszolutizmus alatt nyögnek". A távollévő Szluha helyett Vágó Ignác próbálta bizonygatni, hogy követtársa támogatta a belrendezést, ám ezt az állítást az elnöklő Beöthy Ödön bihari követ személyesen cáfolta meg. Az országgyűlés elé beterjesztett jászkun folyamodvány végeredményben két, egymástól elkülönülő beadványt tartalmazott. A rövidebbet a kiskunok nevében Segesváry készítette, a terjedelmesebbet pedig Kiss Endre szövegének felhasználásával maga Pethes. A két irat egyaránt a szabad választási jog gyakorlását és a tisztviselői kar adómentességének megszüntetését kérte, ám Pethes saját sérelmei folytán is jóval keményebben és őszintébben fogalmazott. A következőkben az ő beadványának főbb gondolatait idézzük. "... a Kegyelmes Királyi Kiváltság, melly ... atyáinkat birtokkal és egyenlő polgári joggal felruháza, egyenlően kívánta meg tőlük a polgári Terhek viselését is: nem lehet nem panaszkodnunk, s elő nem adnunkk az érdekesb súlyokat... ezek között első helyen áll Magistratualis Tisztjeinknek adómentességük, - másodikon átallányos szabad választási jogunk elnyomatása... 1-ör A ... királyok ... leveleik mentességének ellenére adó alá eső f undusson lakó,... már most sem nemes magistratualis tisztviselőink 153