Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

nak a régi jog érvényesítése felel meg. A kibontakozó mozgalom vezetőjévé a lemondott berényi főbíró, Petites József vált. Nemes kecskeméti Pethes József (1811-1891. jún. 24.) a későbbi események egyik kulcsfigurája. Régi berényi családból származott, ősei számos fontos kerületi tisztséget viseltek. Apja Pethes János kerületi főszámvevő volt. Pethes József előbb jogot végzett, majd később Berényben, illetve a Jászkun Kerületnél töltött be különböző hivatalokat. 1839-ben Berény főbírája vá választották, majd 1848-ban, 1861-ben és 1868-ban a jákóhalmi, illetve az árokszállási választókerület országgyűlési képviselője volt, aki a forradalom idején a népfelkelés szervezésében is közreműködött. A kiegyezést követően haláláig függetlenségi elveket vallott, bár e csoportosulásnak a Jászságban nem volt számottevő tömegbázisa. Az 1876-os megyeszervezéstől kezdve a Kerületek önállóságának visszaszerzéséért küzdő partikuláris mozgalom egyik vezetője, ki mellesleg Berény megyeszékhellyé tételéért is fellépett. Szenvedélyes régiséggyűjtőként egyik alapítója volt a Jász Múzeumnak. 8) Önmagát később találóan így jellemezte: "Természetem az, meg meghajlani nem bír és nem akar a bálványozok és hizelgők szerepe előtt". ' Pethes személye a tisztéről történt botrányos leköszönése, a tisztviselői adómentesség, valamint az öröklődő hivatalok elleni fellépései miatt hamarosan rendkívül népszerűtlenné vált a tisztikar többségét alkotó konzervatív elemek, valamint Szluha nádori főkapitány szemében. Főbírói működése során feltárt pénzügyi hiányokért, s állítólagos visszaélésekért tették felelőssé, majd csődeljárást is indítottak ellene. * A vádak zöme azonban eléggé vitatható volt, ami az 1842. november 21-i közgyűlésen is kiütközött. "Szembetűnő volt ezen a közgyűlésen Pethes József berényi volt bíró ellen a tudósításoknak valóságos csődje, mintha valami ördögi cselszövény izgatná az egész ügyet. Egyik tudósítás felolvasásakor magyarázatot kívánt közzétenni Pethes József, de a jogvédő tiszti ügyész felszólítá Pethes Józsefet, hogy távozzék, és ő a gyülekezetből kilépett. Ugyan azon tiszti ügyész Pethes Józsefnek édes anyja ellen is, ép az nap, azon oknál fogva, hogy folyamodásban a múlt gyűlés végzése ellen sértőleg kelt volna ki, actiót sürgetett. Azonban noha a tisztség egy részének hason véleménye mellett H. városa jegyzője is pártolólag indult szónoklani, a soha sem menthető sértő kifejezésekre okot adó kíméletlenségek tekintetéből most még az actio elmellőztetett."

(21) A berény és a félegyházi mozgalmak összekapcsolódása még az 143