Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Etnikus gyökerű elemek a magyarországi jászok kultúrájában

mokkái), s minden bizonnyal beszélték a kun nyelvet is. Ez a személynév-keveredés egyben közvetett bizonyítéka annak is, hogy a jászok a kunokkal együtt jöhettek hazánkba. 2. A jászok magyarországi betelepedéséről ugyanis nincsenek közvetlen bizonyítékaink. Gyárfás István — a jászok és kunok történetének múlt századi kitűnő kutatója — azonban már a népnév és néperedet tisztázása előtt is valószínűsítette a jászok és kunok tatárjárás utáni egyidejű és együttes betelepedését. Fodor Ferenc is ezt tartja elfogadhatónak.

6 Magunk ezt a kérdést több oldalról is megvizsgáltuk, s legvalószínűbbnek az együttes betelepedést tartjuk. Györffy György korábban megjelent munkájában hajlik a külön betelepedés elfogadására, de ekkori fejtegetéséből mégis a másik álláspont elfogadása derül ki. Újabb munkájában mégis mintha a külön bejövetel mellett törne lándzsát. Források hiányában ugyanis az sem világos, hogy a betelepedő jászok melyik területet szállták meg először, jóllehet a Piliscsaba környéki jászokra vonatkoznak első adataink, s az 1442-es nyelvemlék is a közöttük való eligazodást szolgálta, legjobb kutatóink eddig nem tartották kétségesnek a mai Jászság területén való elsődleges, a pilisivel bizonyára egyidejű megtelepedésüket. Györffy György legújabb cikkében azonban úgy véli, hogy a mai Jászságba máshonnan és később jöttek: „Ha felmerül a kérdés, hogy Magyarország mely vidéke volt az, ahol tömegesen éltek a Jászságba történt telepítés előtt, Pilis tágabb környékén kívül a Temes és az Al-Duna vidékére gondolhatunk." A Jászság másodlagos megszállását azonban nemcsak e sorok írójától származó munkák történeti-néprajzi bizonyítékai, hanem a régészet legújabb eredményei is cáfolják. Selmeczi László a négyszállási — kétségtelenül jász — sírokat a mai Jászság területén éremleletek birtokában, s más régészeti bizonyítékok alapján a XIII. század középső harmadára valószínűsíti, s egykorúnak véli a nagykunsági orgondaszentmiklósi kun sírokkal is, közvetve megerősítve ezzel az együttes beköltözés koncepcióját. összegezve az eddig elmondottak lényegét, megállapíthatjuk, hogy a jászok Magyarországra valószínűleg a kunokkal együtt telepedtek le a tatárjárás után, s első lakóhelyük a Pilis hegység, illetve a mai Jászság volt. Mindez nem zárja ki azt, hogy — mint Györffy György is írja — e beköltözést követően akár több hullámban is jöttek még keleten maradt csoportjaik Magyarországra. A pilisi jászokat, s a később beköltözött nem kívánatos csoportokat a török hódoltság időszaka szétszórta. A Jászság területén azonban tömbszerűen megmaradt egy nagyobb csoportjuk. Véle..,'.