Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Etnikus gyökerű elemek a magyarországi jászok kultúrájában

ETNIKUS GYÖKERŰ ELEMEK A MAGYARORSZÁGI JÁSZOK KULTÚRÁJÁBAN I. A magyarországi jászok eredetének kérdését Melich János oldotta meg, amidőn 1912-ben megjelent cikkében megfejtette a. jász név eredetét, s elhárította az útból a korábbi téves értelemzéseken nyugvó legkülönbözőbb népazonosításokat. Eszerint a magyar jász népnév az iráni eredetű as, az, ászi, assi, asija alakokban előforduló egyes és többes számú népnév alakokból ered, s mi a magyarba szláv közvetítéssel, jésített szókezdő magánhangzóval vettük át: яс,ясы > jász. A szófejtés alapján világossá vált az, hogy a jászok iráni eredetű ősei, az ászi törzsek a SzirDarja egyik mellékfolyójának, a Csu-folyónak a völgyében éltek, itt birodalmat alakítottak, s törzseiket 350-ben a hun támadás szórta szét véglegesen. A mi jászaink rokonai az oszétek, akik a Kaukázus északi részén élnek.

1 Melich János eredményeit egy évtized múlva Gombocz Zoltán is hitelesítette, s kimutatta, hogy középkori okleveleinkben — amelyek a jászokra és kunokra vonatkoznak — iráni eredetű személynevek, illetve iráni végződésekkel ellátott török (kun) eredetű nevek is fellelhetők. Németh Gyula publikálta az első, hazánkban előkerült jász nyelvemléket, amely 40 szót, illetve szókapcsolatot tartalmazott, s arra szolgált, hogy a Piliscsaba környékén élő jászok között térítő papok a legfontosabb szavakat elsajátíthassák ('kenyér' = khevef, 'víz' = don, Ms' = fit, 'sajt' = buca stb.). 1442-ben tehát még élt a jász nyelv hazánkban. S hogy nemcsak a pilisi jászok beszélhettek így, hanem a Jászberény környékén élők is, arra az 1550. évi török defter névanyaga utal. JóEehet ekkor már a lakosság keresztény magyar neveket visel, de még fellelhetők iráni eredetű, illetve iráni végződésekkel ellátott török (kun) nevek is. Ez az elmagyarosodás utolsó stádiuma.

4 A jászok iráni eredete, sőt a bejövetelükkor használt iráni nyelv kérdése így minden kétséget kizáróan igazolódott. De éppen a személynevek vizsgálata mutatott rá arra is, hogy a magyarországi jászok erősen keveredtek a kunokkal. Kun személyneveket is viseltek (gyakran iráni sufixu6^