Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák

25. Vö. SZABÓ I. - SZABÓ L. 1977. 26. Karcaggal kapcsolatban konkrét vizsgálatokat végzett BELLON T. az ilyen jellegű gazdasági irányítás részleteinek feltárása érdekében. BELLON T. 1973.; U.Ő: 1974., Itt a kérdés irodalma is összefoglalóan megtalálható. Magam a jászsági települések ilyen jellegét vizsgáltam. A Duna-Tisza közi részekhez lásd: MÁRKUS 1.1943. 27. Vö. SZABÓ L. 1973.; SZABÓ I. 1974.; U.Ő: 1974/a.; BALOGH I. 1974. tanulmányokat, s a leírt gazdasági rendszert. 1977 nyarán Szabadszálláson tanulmányoztam ezt a kérdést behatóan, s a lényegi azonosság itt is megfigyelhető a felsorolt példákkal. - Ugyancsak publikálatlan Kunszentmárton és Mesterszállás térségében végzett vizsgálatom eredménye, amely a gazdaságtípusok feltárására irányult. 28. Vö. SZABÓ L. 1973.; U.Ő: 1973/a.; U.Ő: 1974. 29. 1970-ben és 1977-ben Szabadszálláson, Kunadacson, Lászlófalván végzett gyűjtéseim publikálatlan eredményei. 30. Vö. BARCSA J. 1905.; TÓTH D. 1942. I-IL; BALOGH F. 1911. Ez utóbbi az alapítványtevőket tartalmazza, s a kollégium tényleges támogatóit, bázisát vonultatja fel. A hatásáról pedig lásd: ILLÉS E. 1933.; U.Ő: 1936.; U.Ő: 1941. 31. ILLÉS E. 1941. ; LATOS S. é.n. 32. Konkrét vizsgálatokat végzek évek óta a Nagykunságban ennek feltárására. 1976-ban „Szertartás és társadalom" című kiállításunkon bizonyos vonatkozásait a halottkultusznak bemutattuk (a kiállítást rendezte: Gulyás Éva — Szabó László — Raczky Pál). 33. JULOW V. 1975. 98-121. 34. Mar a Német Lovagrend itt rendezkedik be az eladatáskor, s később is innen irányít. A Hármas Kerület székhelye egyértelműen Jászberény a XVIII. század elejétől. A tisztségviselők között is nagyobb súlyú a jászsági, mint a kunsági. 35. Legkirívóbb eset a XVIII. század közepén a kiséri asszonyok pere, akik az erővel behozott katolikus papot kizsúpolták a községből. HILD V. I. 190. és 191. tétel.; — A katolikusok betelepítése a kunsági református községekben mindenütt erőszakkal történt. Vö. TÓTH T. (szerk.j 1980. Nagykunsági települések anyaga (5. és 9. pontok). Még 1773-ban is elrendeli a Helytartótanács, hogy a református községek is kötelesek megtartani a pápai bullában foglalt ünnepeket. Szabadszállási ref. egyház irattára. 36. FÉNYES E. 1839. V.; DVORZSÁK J. é.n.; Az 1941. évi népszám-