Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)
Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák
adminisztrációban helytállhatott. Jászberény oktatásának, szellemi integráló erejének hatásáról aligha beszélhetünk abban az értelemben, ahogyan Debrecenéről. A gimnáziumból az adminisztrációba kerülő személyek a Jászságban zárt, de alacsony színvonalú szellemi kört valósíthattak meg. E zártság jelleget adott, formálta a jász öntudatot, de kisugárzó szellemi ereje nem volt. Hasonló a helyzet az egyház szerepével is. Jászberényben egyházi főhatóság nem székelt. A ferences rend pedig nem tartozott azok közé a rendek közé, amelyek magasfokú szellemi hatásáról beszélni lehet. Módszerük lényege éppen abban van, hogy a helyi viszonyokat úgy igyekezik befolyásolni, hogy leszáll arra a szintre, ahol maga a közösség van, s ahhoz igazodik. Nem alakít, hanem befolyásol, kiszolgál. A kezükben lévő iskoláknak nem lehetett ezért erőteljes jellege, hatása. Ugyanakkor Jászberény maga is alárendelt szerepet játszott egyházilag. Részben a gyöngyösi ferencesek irányították a jászságiakat, részben pedig az egri egyházi főhatóságok szervező és irányító szerepe érvényesült. Jászberény, amely egy kiváltságos kerület központja volt, s egy egész sereg jelentős mezőváros társadalmát, gazdasági életét szervezte, szellemileg alárendelt szerepet játszott, máshonnan kapta fényét, nem saját ereje volt a meghatározó. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy a helyi világi papság állandó ellentétben volt a magisztrátussal, az oda kinevezett egri egyházmegyei papok nem a társadalom redemptus rétegéhez, hanem az irredemptusokhoz tartoztak, s mint jöttmentek szerepeltek. 1 Akármennyire is kihasználták a jászok katolikus mivoltukat, ha előnyök megszerzéséről volt szó, az egyház szervezeti uralmát nehezen viselhették el, s különösen erős ellentétekre került sor a• XVIII. század utolsó harmadától, amikor a jászok jogai már több oldalról biztosítva voltak. Hiába volt a római katolikus egyház szilárd szervezete, az nem épülhetett olyan szervesen össze a Jászság világi közigazgatási szervezetével, mint ezt a református településeknél láthattuk. Ez pedig azt is jelentette, hogy hatásuk nem lehetett elégséges, nem lehetett komoly szellemi szervező erő. A XVII.L század elejétől azonban a római katolikusságnál felvetődik egy másik igen lényeges kérdés is, amely hozzájárult — különösen a Jászságban, de más alföldi részeken is — ahhoz, hogy az egyháznak csökkent értékű legyen a hatása'. S ez a barokk szellemiség, amely lényegében nem egyéb, mint a középkor szellemének restaurációja, bizonyos modernizálása. Éppen az egri egyházmegye, s a területünkön még jelentős befolyással lévő váci egyházmegye az, amelyik különösen élen jár e szellemiség építésében. A barokk elvek, a barokk szellem, nem a polgárokra, hanem 32