Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Erdei Ferenc társadalomszemlélete

réteg az új rétegeknek is a hasonulás lehetőségét? S éppen ezért tudott-e korszerű munkaszervezetet létrehozni az egész társadalom? S a korszerűtlen munkaszervezet miatt nem alacsony szintű társadalmi termelés sodorta-é az egész országot a nyomor szélére és a külföldi agresszív hatalom karjaiba? Az adott történeti pillanatban a lényegi vonások valóban megegyeztek az egész társadalom és a társadálom alatti parasztság között. S ha a lényegi pontok egyeznek, maga a kép helyes. Nem egyszerű rávetítés tehát Erdei Ferenc módszere, hanem lényegi egyeztetés, az azonossági jegyek tudatos felülvizsgálása, tudományos egybevetése. Igaz kép. Természetesen mindez keret. Keret, amelyet Erdei a maga céljának megfelelő tartalommal meg is töltött. A szövetségesek keresése, a helyzet reális értékelése érdekében a társadalom mozgásban lévő elemeit állítva középpontba, a parasztságot és a társadalmat belső változásában, illetve bomlásában ragadva meg, alakította ki kategóriáit: megkövült parasztság, még parasztok, romlott parasztok, menekülők, már nem parasztok, visszaparasztosodók s más kategóriák jelzik ezt a törekvést S az egész társadalom szempontjából ezért kap szerepet az új, kapitalizmuskori középosztály, a parasztból lett értelmiségi s a munkásosztály egyes rétegeinek elemzése. Éppen az átmeneti állapot, az útonlevők érdekelték. Akiket valahová terelni vagy irányítani lehet már, s nem álló helyzetükből kimozdítani. S a lényegi keretnek ez saját célú kitöltése, amely inkább a politika mint a tudomány szempontjából érdekes és figyelemre méltó. Éppen ezért csak egy korra jellemző, s azonnali cselekvést meghatározó. Tudomásul kell vennünk, hogy Erdei Ferenc egész magyar társadalomról vagy a paraszti társadalomról adott lényegi képet minden tudománynak azonos szellemben és hasonló módszerrel, elmélyült vizsgálat során magának kell kiegészítenie a tudomány célját, módszerét figyelembe véve. Társadalmi kategóriáit nem lehet változatlanul a néprajzba vagy a történelembe, annak különböző ágazataiba, illetve a szociológiába átemelni. A lényegi pontról kündulva saját szempontú, de az Erdeiéhez hasonlóan árnyalt képet kell felvázolni, hogy hűek maradjunk örökségéhez. * A paraszt Erdei Ferenc parasztsága vállalásával tagadta meg a parasztságát és a parasztságot. Saját helyzetének felismerése és társadalmi helyzetének elemzése segítségével láthatta meg a saját korának társadalmát, s a jövő érdekében való cselekedetek sorát. Ez a helyzet — mert európai szintre emelte önmagát — nem beszűkülést, hanem inkább ki224