Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)
Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák
benépesülése, ideiglenes szállássá alakulása is. 1703-ban a Német Lovagrend, a Hármas Kerület új birtokosa együttesen 36.000 Rhf-ot vetett ki adóként, melyből a Jászság 43 porta után 25.534 Rhf 78 dénárt, a Kiskunság 9,5 porta után 5.641 Rhf 29 dénárt, a Nagykunság pedig 8 porta után 5.407 Rhf 48 dénárt fizet. 10 A területre sokkal kisebb Jászság tehát a másik két kerület együttes adójának több mint kétszeresét fizeti, ami utal a terület anyagi erejére, lakosainak jelentősen nagyobb számára, s mutatja, hogy a török háborúk után a Jászság lényegesen erősebb volt a másik két kerületnél. Ez annak következménye, hogy a Jászság a török alatt sohasem pusztult el, lakosai nyomtatlanul nem tűntek el, nem széledtek szét, hanem megfogyatkozva is megmaradtak ezen a helyen, s csupán néhány nagyobb múltú település esett a harcok áldozatául (Ágó, Négyszállás, Boldogháza, Borsóhalma). A többi községben folyamatos volt az élet, a közigazgatás. Mutatja ezt közvetett módon a Pentz-féle összeírás is. Ebben az összeírok azt is igyekeztek megtudni a lakott falvak népétől, vezetőitől, hogy 1577-ben, amikor még a terület ép volt, mennyivel adóztak a töröknek, milyen adófajták és milyen mennyiségben voltak érvényben. A helyszínen kapott élő válaszokat azonosították az írásos forrással, azaz a meglévő török defterrel. A lakosság nagyon sok esetben pontosan emlékezett a Jászságban az adónemekre, mennyiségre. Ha bevallásuk nem egyezett a defter adataival, akkor az írás alapján módosították, külön felsorolták, hogy melyik község mennyit fizetett a bevallottakon felül. Nem kívánunk itt e kérdésnél sokat időzni, de megjegyezzük, hogy 122 év távlatából a legtöbb jászsági településen eléggé pontos választ tudtak adni. Ha eltérés mutatkozik, okunk van arra gyanakodni, hogy nem az emlékezet hiányából származott, hanem annak szándékából, hogy letagadjanak az összegből. Jászberény városánál, miután 14 féle adót említenek, a következő megjegyzés áll: „Die jetzigen Biriner bekannen nicht mehr", majd írásos bizonyíték alapján még 8 félét tesznek hozzá, amelyet részben a töröknek, részben a magyaroknak fizettek. Az elpusztult Ágó községnél hasonló megjegyzés nem áll, mert nincs, aki szóval igazolja, s így csupán megjegyzik, hogy abban az időben a törököknek fizettek....ennyit, s enynyit. Jászdózsán, Jákóhalmán, Alsószentgyörgyön emlékeznek a lakosok („bekennen") Jászapátiban megjegyzik a lakosok („Die jetzigen Inwohner melden..."), hogy ezt és ezt fizették. Hasonló megjegyzés nem áll Jászladányban, s minden bizonnyal azért, mert itt az emlékezet és az írás egybevág. 19
