Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Ünnepre való készülődés a Tiszazugban

Jegyzetek 1. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (MTSz) III. 1053. 2.VÖ. LONOV1CS L, 1857. I.; DEDEK CRESCENS L., 1900. I—II.; BÁLINT S., 1977.

1-П. 3. BÁLINT S., 1976. 10. 4. A lakodalommal kapcsolatban lásd hasonló megfigyeléseinket: SZABÓ I. - SZABÓ L., 1976.49-66. 5. U.a. és SZABÓ L., 1933. 350-355. 6. Pl. BÁLINT S., 1938.; MANGA J., 1942. 7. BOGÁR J.

5

1932. 43-44. 8. Vö. LONOVICS J., 1857. L; DEDEK CRESCENS L., 1900. I-IL; BOGÁR J., 1932.47-76; 85-92.; BÁLINT S., 1976. U.ő: 1977.

1—II. 9. LONOVICS J., 1857.

1. 27-38.; BOGÁR J.,1932. 43-47. 10. BOGÁR J., 1932. 93-94. \ I. 12. Csábító lenne a következőkben az egyes szokások máshonnan leírt egyező motívumait összeszedni és meghivatkozni, hiszen részleteiben, egy-egy ünneppel kapcsolatban sok azonos vonás került leírásra. Ettől azonban eltekintünk. Itt közöljük a Tiszazug településeinek vallási megoszlását az 1828-as és az 194l-es adatok alapján. A terület első benépesítői Cibakházát és Csépát kivéve reformátusok voltak. A katolikus népesség a református falvakba cselédként, uradalmi mesteremberként, pásztorként költözött be, illetve a szőlőtelepítések idején, a múlt század végétől tömegesen érkeztek a katolikus Kunszentmártonból, Csongrádról is. Ez megfordította a korábbi arányokat. (Források: NAGY, L, 1828. I. és az 1941. évi népszámlálás. 2. Demográfiai adatok községenként. Bp. 1976.) Megjegyezzük, hogy evangélikusok, zsidók és görög-katolikusok is szerepelnek a statisztikában, elenyésző százalékarányuk miatt viszont itt nem vesszük tekintetbe őket. A 100 % a református és római-katolikus felekezetből tevődik össze táblázatunkban. település református római katolikus 1828 1941 1828 1941 Cibakháza II 517 1.561 4.998 Csépa 104 116 1.733 3.111 158