Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Bagi Gábor: Egy bácskai kirajzás történeti háttere (A tisza vidéki úrbéres települések lakosainak kivándorlási kísérletei a Bácskába 1785/87-ben)

Bagi Gábor: EGY BÁCSKAI KIRAJZÁS TÖRTÉNETI HÁTTERE (A Tisza vidéki úrbéres települések lakosainak kivándorlási kísérletei a Bácskába 1785/87-ben) A közelmúltban elhunyt Nagy Kálozi Balázs a „Jászkunsági reformátusok leköltözése a Bácskába II. József korában" című 1943-ban megjelent, de a tudományosság igényeinek máig is messzemenőkig eleget tevő munkájában dolgozta fel *az 1785/87-es bácskai kirajzás történetét. E kiváló mű azonban — noha az Országos Levéltár anyagának teljes feltárásán alapul — a jászkunsági események rendkívül részletes bemutatása mellett mindössze néhány oldalon foglalkozik a Heves és Külső-Szolnok 1 vármegyei mozgalmakkal. Ez a szerkezeti aránytalanság több okra vezethető vissza. Mint az a szerzői előszóból is kiderül, Nagy Kálozi Balázs fő célja munkája megírásakor az volt, hogy a szűkebb értelemben vett haza, a Jászkunság" történetének égy elfeledett epizódját bemutassa.

2 E tájegység múltját kutatva oly jelentős iratanyagra és nagyszámú tudományos publikációra támaszkodhatott, amelynek csak egy jelentéktelen része állt rendelkezésre megyénk egykori úrbéres településeivel kapcsolatban. A legdöntőbbnek azonban mindenképpen azt a tényt kell tekintenünk, hogy a Pacsért, Ómoravicát és Feketehegyet benépesítőknek bizonyíthatóan csak jelentéktelen részét tették ki a hevesiek.

3 Az úrbéres részek mozgalmai eredményességüket tekintve valóban nem tekinthetők jelentősnek. Ám ha egyúttal azt is figyelembe vesszük, hogy a Jászkunságból elköltöző mintegy 3000 ember mellett a Tisza bal partján egy alig 600 km

2-es terület településeiről több mint 2000 fő jelezte távozási szándékát, akkor már az itteni eseményeket is figyelmet érdemlőnek kell tekintenünk. Az alábbiakban megkísérlünk a mai Szolnok megye egykori úrbéres településeinek mozgalmairól, az indítóokokról és az esetleges eredményekről egy eddigieknél részletesebb, átfogóbb ismertetést nyújtani. Sajnos az érintett helységek 1867 előtti iratai és jegyzőkönyvei teljesen megsemmisültek, s így e dolgozat megírásához az Országos Levéltár — Nagy Kálozi Balázs által jórészt feldolgozott — anyagán kívül csak az időköz131