Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)
Szabó Lajos: „Patsirra költözendő szeginysig" (Kisújszállásiak Bácskába települése 1786-ban)
zombori adminisztráció helytartótanácshoz intézett felterjesztésében, ez áll: „Pacsér és Omorovicza kamarai helységekbe az ott lévő belföldi magyar családok még 1786. májusában és következő hónapjaiban telepíttettek. Megjegyzendő, hogy a pacsér ref. egyház anyakönyveiben az első keresztelés 1786. május 10-én (Rásó Mihály fia, Mihály), az első temetés május 3-án (Buhyi István fia, 3 esztendős, himlőben) és az első házasságkötés szeptember 26-án van bejegyezve. Mindezekből arra következtethetünk, hogy a kisújszállásiak első csoportja április utolsó napjaiban érkezhetett meg Pacsérra, amelyet akkor a területét átszelő kis patakról Bácsérnak is neveztek. Magukkal vitték otthonról Monori Mihályt rectoruknak, Túrkeviből Pálfi Pált lelkészüknek és Lévai Istvánt lánytanítónak. Jegyzőjük a kitelepülés egyik vezetője, Tóth István lett. Mindez azt mutatja, hogy egyházilag és községiieg is szervezetten érkeztek meg, s kezdték meg új életüket. Pacsér a török uralom után lett kincstári birtok, és a zombori kamara adta bérbe különböző uraknak. 1763-ban a királyi kamarai tanácsos, akit a telepítési előmunkálatokkal bíztak meg, azt jelenti, hogy Pacsér a kincstár legnagyobb bácskai pusztája (18.000 hold), melyet a zomboriak bérelnek 1000 forintért. Nem volt egészen lakatlan, a telepesek 46 szerb családot találnak már a völgyben a víz mellett (Bácsér patak vagy Kirvaja). A letelepülés évében, már az új lakosokkal együtt —, a királyi kamara felmérette, és leírást adott a helységről. Érdemes ebből idézni: „Ezen falunak — Bátsér kamerális falunak — messzire tartó földjei vannak kimérve és kiszabva. A falu a Telecska nevezetű — hegyen van építve. És ennek majd a közepén találtatik egy mély völgy és így a falu mindjárt az ófalu mellé vagyon helyeztetve. És mivelhogy mind a bátséri, mind omorovitczai falunak földjei egyformáju qualitásban, azaz minőségben vágynak, az egész határ 4 klasszisba számláltatott. Minden sessió földhöz 38 hold szántó és 22 hold kaszáló rét vagyon kiszabva, minden hold pedig 1200 quadrát öleket foglal magában." 37 Megtudjuk, hogy „a régi lakosokon, a görögkeleti valláshoz tartozó szerbeken kívül mintegy 245 famíliából álló magyarsággal vagyon benépesítve, akik Magyarországból ideszármazván a Helvetika Ekklésiának vallásához tartoznak. Ezek a népek a földművelésnek és marhatartásnak kedvéért jöttek erre a földre. Az utcákat és házhelyeket mérnök által, meghatározott rendben mérték ki. „Az új falu különösen vagyon a régi falutól elosztva, úgyhogy a házak reguláris rend szerint azonnal építve valának. Az országút a mondott mély völgyön végig megyén. A többi utcák pedig annak módja és az intzsellérbeli tudományoknak kimérése szerint vágynak." 39 23