Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Szabó Lajos: „Patsirra költözendő szeginysig" (Kisújszállásiak Bácskába települése 1786-ban)

útját akarják valamennyien, amit szülőföldjükön hasztalan keresnek. ló alkalomnak ígérkezik a bácskai királyi kamarabirtokra történő telepítés híre - ahova eredetileg katolikus németeket akartak behozni —, amelynek nyomában — hasonló vagy azonos problémák miatt — valóságos elvándorlási népmozgalom keletkezik a Jászkunság-vidéken. (Kunhegyes, Karcag, Kunmadaras, Jászkisér. Kisújszállás, Törökszentmiklós, lűrkeve, Kunszentmárton. Tiszabura, Tiszaroff, Tiszaszalók, Tiszaabád, Tiszaderzs, Tiszafüred, Poroszló, Tiszaszőllős, Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszavalk helységek lakosságát mozgatták meg az elvándorlási törekvések.) A kezdeményezés onnan indul el, ahol - a közösségi földekből való kirekesztés és az elöljárók, visszaélései .miatt — legélesebbek az ellentétek a helység szegény lakosai és a tanácsbeliek között. Ez a település a közeli Kunhegyes, ahol az irredemptusok — értesülve ÍL József telepítésérői — a rossz, csapadék nélküli időjárás következtében is kilátástalannak induló 1784 tavaszán jutnak a puszta kérés gondolatára. Ügyükkel több ízben felháborodva foglalkozik a „Heliyság Nemes Tanácsa", lármázó, nyughatatlan és goromba jelzővel illetve a szervezkedés vezetőit, akiket — élükön Terebesi Andrással - „fiscális actió alá''' vetnek. Ők azonban eltökélt szándékukat fel nem adva, meg nem hátrálva Bécsbe mennek és „egyenesen a királyi szék előtt" jelentik be magukat 250-nél több család nevében, „kik mind kunhegy esi inquilinusok s valamely kimarni birtokért esedeznek letelepülésük céljára ... A deputáció eredménnyel tér haza, és ezzel az események kedvező fordulatot vesznek. Álláspontot változtatnak bírák uramék is, mondván, , jllyen engedetlen és heverő népet tartóztatni annak okáért akarattyok és tellyes szándékok ellen illendőnek nem láttya a Nemes Tanács ..." Az akadályok megszűntével, a bácskai Feketity (Feketics, Feketehegy) pusztát választva, így költözik el 1785 májusában — elsőként a Nagykunságból — 180 család (később még csatlakoznak hozzájuk) Kunhegyes1 A ről, mintegy 900 lélek, az összlakosság 1/4-e. A kunhegyesiek példája fokozza a kitelepülési hangulatot, Karcagról egy csoport még 1785 tavaszán leköítözött Ómoraviczára, és Válovits György kamarai jószágigazgatót áprilisban deputátusok keresik fel zombori lakásán, átadva a kivándorolni készülők négy névjegyzékét, amely 389 család nevét tartalmazza (Karcagról 141, Kunmadarasról 34, Jászkisérről 28 és Kisújszállásról 168. A karcagiak lélekszáma 670, a kunmádarasiaké 146, a jászkisérieké 127 és a kisújszállásiaké 843, összesen 1786. igényelnek összesen 330 és 3/4 sessiót.)

15 II