Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)
Örsi Julianna: A bácskai puszták községgé alakulása és kapcsolatuk a Nagykunsággal
TO zőgazdasági munkás, és csak 29—51 % volt a birtokos. A három település között azonban különbséget kell tennünk. A legkevesebb a birtokos (29,36 %) és a legtöbb a mezőgazdasági cseléd (15,13 %), valamint a mezőgazdasági munkás (30,56 %) Ómoravicán. Egyébként itt dolgoznak a legtöbben a nem mezőgazdasági ágazatban. A legmagasabb a birtokosok aránya (51,36 %) Pacséron, ahol a születésszabályozás is hozzájárult a birtokok megtartásához. Mindhárom településen a birtokok többsége kisbirtok volt a századfordulón. 1935-ben az ómoravicai reformátusoknál a birtokmegoszlás a következőképpen alakult: l-5k.hold: 472 5-20 k.hold: 215 20-50 k.hold: 70 50-100 k.hold: 19 100 kh-on felül: 3 összesen 779 Napjainkra az iparnak már sokkal nagyobb szerepe van e falvak életében, mint korábban. Itt is sok a városba bejáró ingázó. Jelentős azonban azoknak az aránya, akiknek ma is a földtulajdonra éoült saját gazdaságuk adja a megélhetést. Ómoravicán például a föld 75 %-a a magántermelőké. E földnagyságok 17 holdig terjednek (0-5 hold: 25 %, 6-9 hold: 30 %, 9—17 hold: 45 %). A magántermelők fele azonban már 60 évesnél idősebb (52 %), és csak 7 %-uk fiatalabb 40 évesnél. 40 Nincs azonban idő, és nem is feladatom a három bácskai település 200 éves fejlődésének minden részletét bemutatni. A továbbiakban arra térek ki, hogyan maradt meg eredettudatuk, kik, milyen események segítették történelemtudatuk megőrzését. Egy hete hallhattuk a magyar rádióból — Szél Júlia riporter segítségével —, hogy a pacséri Tóth család felnőtt és gyermek tagja egyformán tudja, hogy őseik Kisújszállásról származtak. Leveleznek is az itteni rokonokkal. A kunhegyesi Borsodi család levélgyűjteménye — több mint 70 levél, képeslap — ismeretében olyan közel kerülnek hozzánk a feketicsi emberek, mintha itt élnének, mintha az események itt történnének. De hosszan sorolhatnám azokat a karcagi, kisúji, madarasi, kunhegyesi családokat, akik leveleznek a Bácskába kitelepültek utódaival, látogatják egymást. (E kapcsolattartásról és az egész kitelepülésről igyekszik tájé103
