Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Örsi Julianna: A bácskai puszták községgé alakulása és kapcsolatuk a Nagykunsággal

emiitett 6 rh.ftokat kezében adni; hogy a további és talán nagyobb bajtol menekedhessünk...' Máskor a lakos kéréseit tolmácsolják, majd széljegyzetként odaírva információt kérnek az újabb telepesekről. Pl. ,,— A Pénzt ha meg kerül Fodor Istvánra biznám. — Kisari ide jött, portát kér, Lakos akarván Lenni. Csatári Bálint is itt körül mulat; mind a kettőről 11 opiniot várunk az Uraktól...' Az évek teltével mindjobban megállapodik a lakosság, de a statisztikák mutatják, hogy összetétele is lassan változik. Feketehegyet 1785-ben kb. 250 család alapította. Lakosainak száma 1805-ben 1500, 1851-ben 2000 fő volt.

12 A XX. század fordulóján főleg magyar és német lakosa volt (1900: 3621 magyar, 1891 német), de néhány szerb, tót és egyéb nemzetiségű is lakott már a településen. Az első német családok az 1820-as években költöztek be Torzsáról és Szeghegyről.

14 Később számuk annyira megszaporodott, hogy az 1880-as helységnévtár már Magyar- és Német Feketehegyről beszél. A vallási megoszlás még a nemzetiségi megoszlásnál is színesebb képet mutat. 1828ban 2046 protestáns, 24 római katolikus és 37 zsidó él Feketehegyen. 1900-ban 3583 református, 291. római katolikus, 5 görög katolikus, 13 görög keleti, 1332 ágostai, 120 izraelita, 200 egyéb vallású és 1 unitárius lakta a falut.

17 Ómoravica lakosainak száma 1786-ban 1700, 1805-ben 2595, 1829-ben már 3901 fő volt.

18 1900-ban magyar (6589) volt a lakosság néhány nemzetiségi családtól eltekintve (német, bunyevác, tót, szerb, horvát). Eredetüket tekintve azonban a magyarság összetétele is változott némileg. A földesurak cselédjeinek szaporodásával alakult ki a XÍX. században a római katolikus népesség. 1828-ban még 361 római katolikus, 4 görögkeleti, 56 zsidó és 3201 protestáns lakott a településen.

20 1900-ban már 4728 református, 1615 római katolikus, 2 görög katolikus, 24 görögkeleti, 33 ágostai, 153 izraelita és 205 nazarénus alkotta Ómo, , 21 ravica népességet. Pacsér első telekkönyve — mint már utaltunk rá — 46 szerb és 197 magyar nevet tartalmazott. Lakosainak száma 1805-ben 1474, 1851ben 2304 volt. Ä település alaplakossága a XX. század fordulójára is megmaradt magyarnak és szerbnek. 1900-ban 3198 magyar és 1346 szerb 9<d mellett lakik még német, bunyevác és tót család is a faluban. A vallási kép is igen színes. 1828-ban a felekezeti megoszlás a következő volt a faluban: 221 római katolikus, 104 görögkeleti, 59 izraelita és 1735 protestáns. 1900-ban 2467 református, 761 római katolikus, 1301 100