Szabó István: Faragó István szolnoki szabómester műhelye – Szolnok megyei múzeumok közleményei 43. (1988)
1747-ben a szabó mesterséget űzők száma 3, 1769-ben 9, 1828-ban 10, 1879-ben 12, 1911-ben 38, 1926-ban 59, és 1945-46-ban, tehát közvetlenül a kisiparosok ellen indított országos felszámolási akció előtt 84. 14 A szolnoki művésztelep festői által a múlt század közepe óta sokszor megörökített nevezetes szolnoki vásárokon rendszeresen megjelenő vásározó szabókkal együtt tehát ezek a mesterek látták el a város egyenletesen gyarapodó lélekszámú közönségét ruházati cikkekkel. A szabóiparosok száma T- Faragó István életútja szempontjából — számunkra az 1926-os évi 59 és az 1945—46-os évi 84 főt jelentő adatok között érdekes. A már említett Scheftsik György által szerkesztett, 1935-ben megjelentetett JászNagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene című monográfiát helyettesítő mű adattára a szabómesterekre vonatkozóan sok adatot tartalmaz. Nem teljes, mert az adattárba az előfizetés útján kerültek be az említett személyek, s tudjuk, hogy nem mindenki élt ezzel az önreklámozási lehetőséggel. A regisztrált önálló szabómesterek közül mi - Faragó Istvánra való tekintettel - csak a férfiszabó mesterek adatait közöljük az alábbiakban. 15 BARANYŐ Kálmán férfiszabó mester, 1894-ben született Szolnokon. Atyjánál tanult, majd segéd volt Szolnokon, Törökszentmiklóson és Budapesten, 1920-tól önálló; főleg piacra és vásárokra dolgozik. BARTHA Gyula úri szabó mester. 1893-ban született Szolnokon. Segéd és szabász volt Budapesten és Szolnokon. 1927 óta önálló. A tanonc és mestervizsgáió bizottságalelnöke 1935-ben. 18