Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

egyháznak és a barokk kultúrának volt döntő szerepe. A szentek kultuszának hazai meggyökeresedése és nagyobb arányú elterjedése a barokk idején indult meg. A barokk szellemisége kedvezett ennek a folyamatnak, a Mária-kultusz kiszélesedése és más szentek (pl. szent György, szent Mihály, Nepomuki szent János) tiszteletének sajátos vonásai a barokk hatására nyerték el végső formájukat. A Vendel-tisztelet hazai terjesztésében kezdeményező szerepe volt Padányi Bíró Márton (1696—1763) veszprémi püspöknek,

5 aki megírta a szent első magyar nyelvű életrajzát. Címe: „Rövéd summája szent Wendelinus confessor életének", mely 1763-ban jelent meg Kassán. Ez a munka a Vendel-kultusz XVIII. századi hazai meghonosodásának egyik fontos bizonyítéka. A könyv rövid bevezetés után végeredményben Pater Nikolaus Keller-nek, a Röttichi Vendel templom papjának, Compendium Vitae Sancti Pastorális, Eremitas et Abbatis Wendelini c. 1704-ben megjelent munkájának magyar fordítása. Padányi Bíró Márton más módon is szorgalmazta Vendel tiszteletét. Sümeg melletti birtokán Deáki pusztán kápolnát emeltetett Vendel tiszteletére, és 1755. október 20-án egyházmegyei körmenetet vezetett oda a nagy marhavész eltávoztatására. A Vendel-tisztelet Magyarország különböző területein nem egyszerre és nem egyenlő intenzitással terjedt el. Kutatóink általában egyetértenek abban, hogy a kultusz először, a XVIII. század második felében a Dunántúlon hódított tért, s csupán némi késéssel, a XIX. század elején érte el Közép és Kelet-Magyarországot. KUN-MOLNÁR SÁNDOR, BÁLINT SÁNDOR és SZABADFALVI JÓZSEF egyaránt erre a következtetésre jutott.

7 Ezt a végsősoron helyes megállapítást csupán azzal szeretnénk pontosítani, hogy a kultusz első emlékei Kelet-Magyarországon is feltűnnek már a XVIII. század közepén, tehát a kultusz hazai jelentkezésekor. Bizonyításként álljon itt néhány példa: 1750-ben kezdték építeni a váci (Pest megye) Szentháromság szobrot, melynek egyik mellékalakja szent Vendel.

8 A sződi (Pest megye) templomban 1753-ban harangot szenteltek tiszteletére. Kiskunlacházán (Pest megye) ugyancsak XVÍÍÍ. századi oltárszobra áll a templomban.

10 Nagykáta, Ipoly tölgyes (Pest megye) népies, festett Vendel szobrai eredetileg szintén a XVIII. században készültek.

11 A füzesabonyi (Heves megye) Vendel kápolna szintén az 1750-es években épült. Gyöngyössolymos (Heves megye) templomában 1751ből származó oltárképe van.

13 A jászberényi (Szolnok megye) ferences 44