Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

Székesfehérvár környéke és a Mezőföld a Vendel-tisztelet egyik kiemelkedő területe volt a Dunántúlon. Ez a vidék már a XVIII. század második felétől híres az itt folyó nagyarányú juhtenyésztésről. A Németországból importált gyapjas szőrű merinó juhokat itt kezdik tenyészteni. A mezőföldi nagybirtokokra az új fajtához értő német juhászokat hívtak, akik a kedvező körülmények hatására végleg letelepedtek a Dunántúlon.

22 Vendel tiszteletét szülőföldi hagyományként hozták magukkal és új lakóhelyükön is terjesztették. Több faluban kápolnát emeltek tiszteletére. A hétnek azt a napját, melyre abban az évben Vendel napja esett, nagy becsben tartották. A mezőföldi juhászoknál az a szokás járta, hogy minden évben szent Mihály napján Székesfehérváron vagy Simontornyán (Fejér m.) szegődés céljából összesereglettek, nagymisét tartottak, utána több napig tartó mulatozással vetettek véget a vidám összejövetelnek. A Fejér megyei Adonyban Vendel a vándorok, utasok patrónusa, szobrot is emeltek neki.

24 A kultusz másik jellegzetes szigete a sváblakta Budavidék és a Pilis hegység környéke. A XVIII. század elején a török felszabadító háborúk után nagyarányú német telepítések kezdődtek itt. A legtöbb német nyelvű jövevény család a Pilis hegység falvaiban telepedett le. A német bevándorlók Frankfurt környékéről, Bajorországból, a Rajna vidékéről, Ausztriából érkeztek. A Vendel-tisztelet intenzív meglétét a német bevándorlók kultúraközvetítő hatásának tulajdoníthatjuk. A XDC. század elejéről származnak a német telepítésű Perbál és Biatorbágy (Pest m.) Vendel kápolnái. A svábok lakta Budavidék és a Pilis falvaiban gyakori a szent rokokó és barokk oltárszobra (Budakeszi, Budaőrs, Törökbálint, Zsámbék, Solymár, Üröm stb.). Györgyi Erzsébet hívta fel a figyelmemet egy 18. századi barokk Vendel-reliefre, amely Zsámbék egyik régi házának falát díszítette. A dombormű 1971-ben még állt, de a ház vége már romos állapotban volt. A barokk stílusú dombormű központi alakja a juhait legeltető, keblére könyvet ölelő Szent Vendel, háta mögött a Lénárd ábrázolások egyik jellemző attribútumával, a legelésző ökrökkel. A képet hullámos, növényi-indás díszítés keretezi. Alján „Wendelinus" felirat olvasható. Ez az egyik legszebb barokk stílusú, hazai Vendel ábrázolásunk. (2. kép) 12