Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

Jegyzetek a III. fejezethez l.A délnémet bevándorlók fontos szerepére utal KUN-MOLNÁR S., 1941. 95.1.; BÁLINT S., 1938. 292. és 1977. II. 3851, valamint SZABADFALVI J., 1964.45.1. 2. A német juhászok később megmagyarosodtak, gazdasorba kerültek. Kiskunhalas kivételével Kelet-Magyarországon fellépésük szórványos. TÁLASI L, 1936. 19.1.; A német juhászok kultúraközvetítő szerepét hangsúlyozza - BÁLINT S., 1977. II. 385.1.; SZABADFALVI J., 1964. 45.1.; Ezzel kapcsolatban ld. még GAÁL L., 1966. 288-289.1.; A mezőföldi német juhászok céhszervezetének emlékeiről GÉMES B., 1975/76. 173-194.1. 3. TÁLASI I., 1936. 19.1. 4. BÁLINT S., 1977.11. 385L 5. Ld. PEHM J., Padányi Bíró Márton élete és kora, Veszprém, 1934. 6. Ld. magyarul: „Rövéd summája...", 1763. Kassa. 7. KUN-MOLNÁR S., 1941. 95J.; SZABADFALVI 1, 1964. 45-461; BÁLINT S., 1977. II. 385-3861 8. DERGSÉNYI D., 1958. II. 351.1. 9. DERCSÉNYID., 1958. II. 159.1. 10. DERCSÉNYI D., 1958.

1. 452.1. és 404. kép. 11. DERCSÉNYID., 1958.1.435. és 5181 12. DERCSÉNYI D., 1969. II. 754.1. 13. DERCSÉNYI D., 1978. III. 2311 14. SZÁNTÓK., 1974. 134-1351 15. BÁLINT S., 1938. 292-293. 16. Ld. ezzel kapcsolatban NAGY B., 1901. 41-43.1. és KARÁCSONY J., 1922-23. 17. NAGY B., 1901. Rendházakat, kolostorokat alapítanak, fontosságukat tanúsítja, hogy a legtöbb templomban oltárt emeltek tiszteletükre pl. Jászberény, Kecskemét, Szeged-Alsóváros. Gyógyítanak, mindent maguknak készítenek és a nép sorstársai, barátai. 18. A jászok expanziós törekvéseire, újabb legelőterületek meghódítására vonatkozóan ld. FODOR F., 1941. 298-308.1. Újabb kutatási eredmények SZABÓ L., 1978. 36.1. valamint SZABÓ L, A jász etnikum és a jászsági műveltségi egység (kézirat), DAMNA: 992-73. 19. HERBERT 1, é.n. 51-52.1. 20. Ld. ezzel kapcsolatban SZÁNTÓ K., 1974. 79