Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

I. rész: Sopron és környéke műemlékei, 1956.; DERCSÉNYI D. (szerk.): Heves megye műemlékei I—III. Bp. 1969-1978.; DERCSÉ­NYI D. (szerk.): Nógrád megye műemlékei, I—III. 1954. DERCSÉNYI D. (szerk.): Pest megye műemlékei, I—-II. Bp. 1958. 19. GENTHON I., 1961. 1 -III. 20. A Magyar Népművészet Évszázadai. Képek és szobrok, kiállítás kata­lógus; VARGA Zsuzsa és KOVÁCS Péter, Székesfehérvár, 1971. 21. Ld. NÉ. LI. 1969. 90-961.; NÉ. LII. 1970. 125-129.1.; valamint általánosságban: VARGA ZS.: Népi funkciójú képek és szobrok kuta­tásáról, EThn. LXXXV. 1974.454-4651 22. JACOBEIT, W.: Der Stab des heiligen Wendelin. Deutsches Jahrbuch fur Volkskunde. VI. TeÜ I. Berlin, 1960. 182-186., valamint JACO­BEIT, W.: Schafhaltung und Schäfer in Zentraleuropa bis zum Beginn des 20. Jahrhundert. Berlin, 1961. Szent Vendelről szóló fejezet 312­319.1. 23. ZENDER, Matthias: Volkstümliche Heiligenverehrung. Atlas der deutschen Volkskunde. Neue Folge. Erläuterungen I. Marburg. 1959— 1964. Jegyzetek az I. fejezethez 1. DERCSÉNYI D., 1956. 605.1. Mellette egy hasonló korú Jó Pásztor szobor is látható; SZABADFALVI J. ezt a szobrot tartja a kultusz egyik legkorábbi emlékének. I.m. 1964. 45.1. 2. BÁLINT S. viszont ezt tekinti szent Vendel legkorábbi magyarországi ábrázolásának. 1977. II. 385.1. 3. MALONYAYD., 1911. 122.1. 4. Szent Lénárd (Leonhard) a középkor népszerű szentje, főleg bajor­osztrák területeken. Sokféle patrónátusa volt: beteg emberek és álla­tok orvosa, rabok, kovácsok, pásztorok védőszentje. Tiszteletére a vastárgyak (offerek) felajánlása jellemző. Magyarországon az Ausztriá­val határos nyugati végeken terjedt el kisebb mértékben kultusza, fő­leg mint a marhák és lovak patrónusa. A népi üvegfestményeken is gyakran felbukkan alakja. Püspöki ornátusban ábrázolják, egyik kezé­ben pásztorbot, másikban vaslánc, mögötte legelésző ökrök. Kultusza Ausztriában, Németországban volt a legvirágzóbb. Számos Lénárd kápolna épült Kelet-Ausztriában, azokon a részeken, amerről a pusz­tító állatvészek nyugatra érkeztek. A barokk hatására elterjedő ha­68

Next

/
Oldalképek
Tartalom