Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

legeltetés zárónapja ménesnek, gulyának, a juhnyájakat viszont csak Demeter napján hajtották be a téli szállásra. Azokat, akik Mihály napján szegődtek „mihálosok"-nak nevezték, szemben a „dömötörösök"-kel.

4 BÁLINT SÁNDOR szerint is szent Mihály napjával kezdődik el a jószágnak a mezőről való beterelése a téli szállásra. Egyes vidékeken ez Vendel, Dömötör, esetleg Márton napján következett be. Hódmezővásárhely környékén a tehéncsordás, csürhés kanász szent Györgytől (ápr. 24.) szent Mihályig (szept. 29.) szegődött.

6 Debrecen környékén, a Hortobágyon a nyájjuhászt éves időtartamra fogadták Gergely naptól (márc. 12.) Gergely napig. Bár a juhász fogadása éves időtartamra történt, szolgálata két szakaszra oszlott: Gergely naptól Mihály napig és Mihály naptól Gergely napig tartott.

7 A Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz 30. kérdéscsoportja a legeltetés és pásztorszegődés határterminusait vizsgálja meg. Meglehetősen változó az a kép, amit ennek alapján a legeltetés zárónapjáról alkothatunk. Valamennyi nyájnál egyértelműen a hóesés, illetve Mindenszentek napja a végső határtermínus. A juhoknál ezen kívül szent Mihály napja, a csordánál András napja, a ménesnél pedig a felsoroltakon kívül Márton, Margit, Erzsébet napja is feljegyzésre került. Ezek az adatok sajnos már a hagyományos legeltetési rend felbomlásáról tanúskodnak és a századforduló körüli állapotot tükrözik. Csíkgyergyó hegyi pásztorai szent Mihály napján tartják a farkasünnepet, hogy a csordát a hazaterelés idejére megóvják a farkasok kártételeitől.

9 Csíkménaság pásztorai ezen a napon tértek haza a havasokról és számba adták a jószágokat, melyet áldomásivás követett.

10 Sok helyen híresek a szentmihályi vásárok is.

11 A makói tanyán élő szlovák juhászok Mihály nap éjszakáján figyelték a nyáj viselkedését. Ha a juhok éjjel felriadtak rövid, ha összebújtak, hosszú telet jelentett.

12 A Dunántúl egyes részein szent Mihály napja a juhászok szegődésének és elszámolásának napja. Tatán ezen a napon volt a juhászok ünnepélyes céhmiséje.

13 Székesfehérváron szent Mihály napján gyűltek össze a felsővárosi templomban a környező uradalmak juhászai, a pusztamesterek. Ünnepi misén vettek részt, majd a juhászcéh zászlaja alatt processzióban kerülték meg a templomot. Ezt követte a juhászfogadás, szegődés és végül a reggelig tartó vidám mulatozás, melyet hangoskodásai, erkölcsi kihágásai miatt a hatóságok állandóan tilalmaztak. Simontornyán és Dombóváron is minden évben megtartották a juhászok híres szent Mihály napi öszszejövetelét, szegődését. 58