Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)
ba mentek, ahol a templomban az első padokban foglaltak helyet. A pap beszélt a szent legendájáról, majd néhány juhász az oltár körül szentmise áldozatot végzett. Körüljárták az oltárt, dicsérték Vendelt és versengtek abban, hogy minél hűségesebben lássák el szolgálatát. Este befejezésül vidám lakomát rendeztek. Juhász és pásztórtársaságok voltak még Alsó-Ausztriában, Burgenlandban, Kelet-Belgiumban és Hollandiában is. 55 Elzászban a juhászoknak szent Mihály társulata. (Die Sankt-Michaelis Bruderschaft) volt a XVI. században. A hollandiai Esschen-ben a juhászok társulatát szent Antal céhének (Schafs Dder St. Antoniusgilde) hívták. Annak, aki be akart lépni, a belépődíj mellett egy vemhes vagy egy szoptatós anyajuhot kellett leadni. Ez képezte a nyájat, melynek létszáma esetenként 100 fölé emelkedett. Az állatot három évre adták bérbe, ezért pénzt fizettek és a védőszent Schutzpatron napján lakomát rendeztek. 56 SCHMIDT szerint az alsó-ausztriai pásztorcéhek tartalmilag megegyeznek a németországival. Az ellenreformáció után ezek a pásztortársaságok egyre inkább vallási jellegű egyesületté váltak. A társulat összejöveteli napja ünnepnap, templomba mennek, pihenőnap az állatnak stb. 58 Burgenlandban a XVIII. századtól találunk állattartó egyesületeket, mely a merinó juh elterjedésével függ össze. Magyarországon is volt Vendel társulat, kizárólag a Jászságból tudunk róla, Jászberényből, Pórtelekről, és Jászboldogházáról. Kialakulásuk a XIX század második fele, gócpontja Jászberény, ennek hatására alakultak meg a XX. század elején a Jászberény tanyavilágához tartozó másik két település önálló társulatai. Jellegét, működését és funkcióit tekintve azonos a korabeli németországi társulatokkal, mivel itt is a társulat vallási szerepe volt a meghatározó, s az ezzel kapcsolatos cselekmények (mise, búcsújárás) domináltak működésében. Előképeit a XVIII. sz.-ban Németországban talárjuk meg. Éppen ezért gondolt arra Szabadfalvi József, hogy a jászsági Vendel társulatok létrejöttét a Német Lovagrenddel hozza kapcsolatba. 61 A Német Lovagrendnek a XVIII. század elején (1702) zálogosították el a Jászságot igen rövid időre, mert a Lovagrend már 1730-ban eltávozott innen. A társulatok sokkal később, több mint száz év múlva a XIX. század közepén alakultak meg. Ilyen nagy időbeli különbség miatt nem indokolt ebben a kérdésben a Német Lovagrend szerepét látni, annak ellenére sem, hogy -párhuzamokat tudomásunk szerint csak német nyelv52