Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

Volt olyan húsfőző, aki alkalmassága esetén több évtizedig ellátta ezt a tisztséget. Ilyen volt Pórtelken negyven évig Mizsei Pál. A birkát a társulat juhállományából vették el, a juhtartás megszűnése óta pedig a közös pénzből szerzik be. A birkavacsora után bort ittak, fejenként fél liter „homoki vinkót" számítottak, de ennél sokkal több elfogyott. Ezután kezdődött el a juhászok igazi mulatozása reggelig tartó nótázással, tánccal. A juhásznóták és férfitáncok élőhelye volt a múlt században egy-egy ilyen összejövetel. Pórtelken és Jászboldogházán a tanyai társulatok a mai napig megtartják a Vendel bankettet. Jászboldogházán az asszonyok is részt vesznek rajta és a birkapaprikás mellé főtt burgonyát, vacsora után pedig süteményeket, rétest, pogácsát tálalnak fel. Az utóbbi időben már elhagyták a körmenetet, délelőtt ünnepi Vendel misén vesznek részt, majd pedig a régi szokástól eltérően nem este, hanem délben rendezik meg a birkalakomát a soronkövetkező társulati tag házánál. A jászberényi gazdák Vendel vacsoráit a régi juhtorok, juhászbálok elcsökevényesedett formáinak tekinthetjük. ECSEDI ISTVÁN, FÖLDESI LÁSZLÓ leírja, hogy a hajdúszoboszlói juhtartó gazdaságok évente háromnégy alkalommal összejövetelt, ún. gazdasági evést rendeztek vezetőjük, a listásgazda házánál. TÁLASI ISTVÁN az egykori dömötöri juhászbálok emlékét látja a kiskunsági gazdakörök dömötöri vacsoráiban.

26 Az összejövetelek az állattartás nagyobb fordulóihoz, rendjéhez igazodtak, tehát pásztorfogadáskor, nyíráskor és az állatok széjjelhányása, az őszi beterelés alkalmával tartották meg őket. GYŐRFFY ISTVÁN a Jászkunságból idéz egy erre vonatkozó tiltó rendeletet 1799-ből: „Tapasztaltatván, hogy némely megyebeli communitásokban a juhok széjjelhányása alkalmatosságával s nyírás alkalmatosságával is úgynevezett juhtorok dobzódással tartatni szoktak, mire nézve az ilyetén visszaéléseknek eltávoztatására azon juhtartások egyáltalán fogva eltiltatnak."

27 SZABADFALVI JÓZSEF a gazdasági év végéhez kapcsolódó szokások közül e toros, mulatozással egybekötött rítusokat tekinti elsődlegesnek. Az állatpatrónus tisztelete, mely a keresztény ideológia hatására fejlődött ki, sok helyen kiszorította, illetve átvette az őszi torok szerepét, különösen Németország déli és középső részein, de a Vendel-tisztelet térhódításával ez a változás Magyarországon is megfigyel34