Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)
Hodosi István ex Döbröczön Ao.1729 in Äprili Hodossi Dávid ex Döbröczön Ao.1729 in Apr. Nagy Ferenc z ex Ványa Ao.1728 'in Ápr. Hodossi Gergelly ex Ároktő Ao.1729 in Apr. Szabó Sámuel ex Földvár Csenda Ferencz " A másolat eredetije a Heves megyei Levéltárban. ГУ. - 7/b,—1. 24.sz. 17o oldalon /uj számozás 31/. E 15 nemes nem tekinthető Kenderes újra telepedese kezdőjének. Ők csupán a földesúri birtoklás biztosítására érkeztek Kenderesre, hogy a szabad paraszti birtoklást megszüntessék és a földesurat birtokbahelyezzék. Helytörténeti kutatásaim arról győztek mag, hogy a magyar történelem Rákóczi szabadságharca utáni események feldolgozásakor figyelmen kivül hagyta azt az éles harcot, mely a szabad parasztok és a földesurak között folyt és a falvak újjáéledését összekapcsolta a földesúri birtoklás visszaállításának sikeres aktusával. Ezért van az, hogy a Nagykunsági községek újraéledését közvetlen a Rákóczi szabadságharc befejezése után fel lehet ismerni azokon a helyeken,ahol a szabad parasztok - mint Karcag, Madaras, Hegyes, Kéve - körzetébenfejük fennálltáig küzdenek a földesúri hatalom alá kerülés ellen. A Nagykunság esetében a Német Lovagrendnek sem sikerült a szabad paraszti birtoklás felszámolása. Kenderes falu jobbágyainak ellenállása is csak 1729-ig sikerült. Ekkor érkezett a faluba Hodosi János, Károlyi Sándor megbizottja,/ahogy a krónikák irnak róla : a királyi zászlós, a nagy karoliánus, a hidcsináló namas/, aki igen erős kézzel és erőszakkal vette át a hatalmat és állitotta vissza a földesúri birtok lást és a kenderesi parasztokat ismét jobbágy sorba süllyesztette vissza. 73. Nagy Vincze Pálos procurator kérelmére Heves megye vice ispánja,Kada Pál nevében 1733. július 19-én Koós Gáspár és Hamar Ferenc kiküldöttek által Hodosi Jánost megintő levél, melyben felszólítják, hogy Kenderes két falé osztott földesúri birtokon az arányos megosztáshoz tartsa magát. "A nemes Haves vármegye vice ispánnya Kada Pál nemzetéé és vitézlő Hodosi János uramot Kenderes Helysigben lévő residentionális határa, ugy mint magh maradott helységh fele részének birtoklását, nem különben taxásait Hodosi János uram házánál admoneáltuk. Hogy tudni illik mind e koráig a megirt helységnek határa két felé nem osztatott, azonban pedig az megegyezésnek tenora szarént, meIly Tekintetes Bosnyák familia és a Szerzet között lett meg, ászt hozza magával, hogy az emiitett határnak aránylagos használata mindenekre nézve,valamint egy résznek, nem külömben a másiknak engettetnék, tapasztaltattik, pedig, hogy a másik rész az emlitatt határnak nem hasonló jövedelmit, hanem ászt sokkal meghaladót is vette volna és tovább is kivánná venni. Kire nézve annyiból amennyibül a jelentett arányos hasz- 81 -