Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

67. Mihály István, Nagy István, Nagy János, Nagy Ferenc 1732. szeptember 26-án kelt levele a Pálos Szerzetes Rend Prokurátorához a kenderesi állapotokról. "Már Isten jó voltubul Szent Mihály elközelget, a pinczénfr,'.eddig kisz volna, de ithon nem ütemben az elmúlt néten reájuk jött Hodosi János ur embereinkre, megparancsolta, ne csinállyák, mert semmi kippen meg nem engedi, mindgyárt szillel hányattya, ászt fogta belé, közel vagyon a templomhoz, ugy akarná, ki csinálnánk a falu vigre az ü kigyelme bora had kelne, a mienk had veszne ot, ugy egyeztünk volt ü kegyelmi­vel Szent Mihály napjára letesszük pinzinek szász forintyát és annak le titelivel visszaszállyon mind kit riszen való korcsmázás, amint a pinzit el is kiszitettik, le is tesszük ü kegyelminek, mihelyt az idő eljü, ugy mondotta embereinknek, a Nemes Vármegye parancsolta hogy el hányassa, ugy van e nincs e, nem tuggyuk, ezeket kivántuk alázatosan tudtára adnunk az Urnák lássa, mit parancsol mi nékünk eránta, ha ron­tani jü, oponállyuk e magunkat elene vagy ne, parancsollyon az Ur fe­lőle sriptotenus, mit kellyen cselekednünk. Az minapi levelemre tett válasz értelmibüí az Urnák értetem vala Várinak ottan let meg fordu­lását, vádolván Atyaságod előtt nem igazán bennünket, minket okoz­ván Hodosi Ur és mi közöttünk való controversiák eránt, ha ászt az embert ez ide jig nem esmérte az Ur, az hol esmérik ebben az ország­ban, a neve nem Vári uram, hanem Hazugvári, amint mindennap abbul is il, égisz kikelettül fogva it tekereg Hodosi János uramnál, nem egyib» irt tartya, hanem hogy hazudozzon mellette, amint vighez is viszi, ki csapták őtt vagy hat helyrül, felesige, gyermekei más házánál tekereg­nek Debreczenben, ugy ilnek, ha más ad nekiek, nekie reájuk nincs gon­gya, nem ok nélkül hintegette : ide le valék Mosóczy uramnál, bé vá­gám a kenderesiek utjokat; amikor Miltoságos Gorófhoz voltunk is Ká— rolyban, Hodosi Ur el hozta magával, de reá esmérvén ü Nagyságám a há­zában sem engedte bé menni, kivezette. Amint informálta volt az Urat, Hodosi János Ur bennünket fogna citáltatni, nem gondolnánk, hogy cse­lekedné, de ha szintén citáltatna is, nem busittytút azért Atyaságodat, meg felelünk magunkért, csak hogy ez ilyen Dominale jusst sérgő álla­potokban miltóztassik parancsolni az Ur, mint a mostani is, amint az mikor meg egyeztünk volt is, meg mondottuk, egyébkor nem recurrálunk Atyaságodhoz, hanem ha a föld dolgában háboríttatnánk valakitül, Ho­dosi János ur Pesten ütemben végrehajtási felhatalmazást vett a fel­siges királyi Táblátul, oda vagyon, nem tudom, vigben viheti e vagy пев, de ha szintin obtineálhatná is, nem tartok semmit, reá találkoz­tam /?/ vir vagyok a Cambiumhoz, de annyian is volnánk hozzá, nem hogy földesúri titulust érdemelne, egy telke sem jut ü kegyelminek magának, ha pro portionale felosztódik, mi pedig iletünk fottáig maradunk Nagy jó Urunknak alázatos szolgái. v _._„„., c „ <•„„,..„,+ •»•,•„,•;+ I=I,.Í„,.I, Kenderesi Sz.Szerzet riszit lakosok Mihály István,Nagy István,Nagy János, Nagy Ferencz közönsigesen " •Kenderes 26. Septembris 1732. Gycry Lajos gyűjtéséből. 72 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom