Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

rint és az 5o dénár partaadót, Eger vár hŐ3Í védelme,- a fitézek portyázásának 3ikexai„ a kendaresiakafc is törökellenes magatartásra s-erkantefcts, Rákóczi Zsigmond várkapitány és főispán számadáskönyvének bizonysága szarint Kenderesről Virágháti István.* Jancsó Balázs, Borsi János, Vas s János, Bari Sebestyén l>88—ban a vár részére járó bárá nyokat Egerbe szállította," Eger vár védelme alatt biztosított viszonylagos rend és nyugalom azonban a község lakóinak nem jelentett alonyösebb helyzetet, nart a ma — gyár földesúri igények is - különösen 1538—1596 között - megnövekedtek« 1588—

ban már Palásthy Anna és sógornője osztozkodik tiszamenti birtokain, nevezetesen Kanderes, Bő, Ecsag határában Leva birtokra— szeiken. 1592-ban pedig Pásztohay Gergely és nővére, valamint rokonaik rendezkednek kenderesi birtokaikon, melynek értéke a darzsi, abádi, scsegi, turkvei birtokaikkal együtt 2ooa forint volt, 1592~ben 3ar—• tolics Simon fráter, a Pálos rend megbízottja is tárgyal Bessenyei Györggyel és lo évra köti la Istvánfi nádor előtt З00 aranyforintért a pálos birtokot Összes haszonvételeivel együtt Bessenyei Györgynek 97 és utódaiknak, A földesúri terjeszkedés es birtokbavétel azonban, a Kakát folyón innen, csak rövid terminusra sikerült, da sajnálatos módon megmutatta a magyar feudális birtokosok értelmetlenségét, melylyel jobbágyaik falé közeledtek ás nehéz, katasztrofális helyzetükben is túlzott igényeikkel jelentkeztek. Ezzel az ország helyzetét még tragikusabbá tették« A magyar jobbágyság évszázados tapasztalata, 1514- gyászos emlékéből táplálkozó néma tiltakozása, nagyban befolyásolta a második Rger elleni török offenzivának kimenetelét, 1596 október 13-án történő végleges török kézre kerülését s vela Kenderes sorsát, 3./ Eger vár eleste utáni változások 1597-1659 Eger vár török kézre jutása után a török és Habsburg hatalmi ütközések, a katolikus és protestáns nézetak harcának vetületében folyt Kanderes 98 ••,,„', lakóinak elate, A magyar kül- es belpolitikának állandóan ereztek minden kihatását. Az l6o4. évi tiszántúli felkelés» Bocskai István I.605. évi, törökkel történő egyezsége és fejedelemmé választása, har- 87 -