Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

nositották. Valójában Kemej a királyi származású Aba nem egész nemzetségi birtokát jelenti, /kemeji, abádi provincia, tiszai provincia/ később ágbirtokként Heves megye Kishaves-i része, a Tiszai Járás, Kenderes pedig a nemzetségfő a bő vezérlete alatt álló vitézi népek hadának бз-szállási birtoka volt, mely később István király I. törvénykönyve 6. pontja szerint osztódott, változott törzsi, nemzetségi majd családi és egyházi villa-vá, vagy possesiová, birtokká. Egy később tárgyalandó bői nemesi birtokvita és a Pálos oklevéltár 1571. évből származó okmányának, a tiszai részek generálisa előtti informárciós bejegyzése ez őskandi szállásbirtok név-értelmezését eldön'68 ti. A bői nemesek 14-, század második felében történő birtokvitájában az ősi, közös szállásbirtokukat Kenderes néven perelik, a Sebes /Scybs/ kunok viszont az 1352-ben vásárolt birtokot következetesen a közös birtokból már kiszakított Kér, más néven Kéregyháza néven kívánják 69 ' ' • „ megtartani. Fráter Valentinus pálos rendfőnök pedig a pálosok kenderesi birtokának megjelölését igy rögzíti : " Kamej Prossesio Ker in Kenderes ", melyben az Aba nemzetség hagyományos elnevezésének legősibb formájára ismerünk. /Kamej a megyét, Ker a birtokot, Kenderes pedig a nagyobb kiterjedésű szállást jelzi,/ A szállásbirtokot jelölő falunév a honfoglalás és tatárjárás közötti változásai, az árpád-házi királyok hatalmi harca

s az un, fehér és fekete Magyarország, a királység és dukátua, pogány hagyományok ás keresztény szokások ellentétei közben, a politikai és társadalmi változás függvényeként jöttek létre. Valójában ugyan, azon a birtokon belüli települést jelentettak. így kapták a kenderesi szállásbirtok, a későbbi község egyes részei a:Kékfa!va, Kék, /Keek/, Zakegy ház /Sakhegyház, Säheghaz/, Kér /Keer/, Kér egyház /Keeregház, Keragház/ neveket. A honfoglalás utáni na gyobb területű szállásbirtok osztódása részleteinek megfigyelésére mintául kinálkozik a nevek létrejöttének elemzése. A Váradi Regastrum és 13-1 A-, századi forrásaink környékünk települései között gyakran emlegetik Kék faivá t, vagy röviden Kék- 25 -