Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

83. Kormos L. feljegyzése NK. kézirat. Tóth Dezső im, 34. Debreceni Ember Pál im. 248. 85. OL. AP. nevezett jelzet alatt 87. 86. ü.ott 87. Györffy Lajos : Adatok az. Alföld törökköri településtörténatéiiaz. Szolnok, 1956. 83. U.ott. Ksnderös faluhoz tartozott 53 ház és templom. Simon Jakab biró, Gergel Ambrus, Szenté Kelemen, Szenté Simon, Szőke Péter, Szőke Balázs, Benedek Simon, Borsi János, Vas Gergely, Dancsi Gáspár, Kis Mihál, Ferkel Péter, Szőke Gáspár, Bagó Gergel, Radó István, Szőke András, Hemökei Pál, Tót László, Huszár Lőrinc, Tót Antal, Ács Bálint, Ozsvárd Pál, Virágháti Péter, Virágháti Simon, Kalmár András, Szabó Gáspár, Sári János, Gyárfás Mihál, Józsa Balázs, Kókai Gergel, Virágháti Dametör, Csapó Balázs, Virágháti Balázs, Szabó Máté-, Tót Benedek, Tót Pál, Kalmár Balázs, Sári Benadek, Sári István, Márton Mátyás, Takaró András, Kalmár Fábián, Birka György, Fakturó Fábián, Borsi László, Gál András, Tornai László, Gál János, Könörös Benedek, Szakáli Gergel, Komlósi Lőrinc, Kalmár György, Túri Bercik. Kenderes későbbi lakosai fluktuációjában a közeli falvak lakói szarepet játszottak, nevezetesen Bő,Bánhalom, Kakát, Bocsa, Kolbaz legfőképpen, 89. Ui. a mohamedánoknak паи kellett fejadót fizetni. 90. Az I57I. évi török defterrel való összehasonlítás. 91- OL. AP. nevezett jelzet alatt az első magyar nyelvű kenderesi oklevél. 14.sz. 92. A rendat Fráter Valantinus 1571-ban informálta a general

ist,hogy szeretné visszaszerezni.a birtokot, amelyet állitólag Imre vicarius birtokolt 1555-ban. Imre Ágoston-rendi szerzetes volt, s mint a Pálosok Tisza részek feletti vicariusa szerepelt, tehát ez időben már a Pálos rend felbomlott. De 1575-ben sem sikerült a rend próbálkozása. 93. Győry Lajos im. — ilo -